Megszorongatott Navracsics

Megszorongatott Navracsics

0 comments

Kettős tudat

Kettős tudat

Csak látszólag esett túl a nehezén a brüsszeli meghallgatás abszolválásával Navracsics Tibor. Uniós biztosként egykori főnökével szemben kell majd közreműködnie a magyarországi jogállamiság helyreállításában.

Igencsak változó a szerencséje Magyarországnak az uniós biztosaival: az eddigi négy közül kettő szégyenteljesen bukdácsolta végig a kinevezéséhez vezető utat. A krach mindig akkor ütött be, amikor a regnáló magyar miniszterelnök az ország és az EU számára fontos többi szempontot félresöpörve, a jelölést pusztán saját pártbéli riválisának brüsszeli „száműzetésére” igyekezett felhasználni. Mind Balázs Péter, a csatlakozáskor Medgyessy Péter kormányfő javaslatára posztjára került első magyar biztos, mind pedig a Bajnai-kormány által 2009-ben jelölt Andor László simán vette az akadályokat. Ugyanakkor a Gyurcsány Ferenc által Brüsszelbe küldött Kovács László csúnyán „elhasalt” első európai parlamenti meghallgatásán, s az EP követelésére végül az eredetileg Magyarországnak szánt energiapolitikai tárca helyett az adó- és vámügyekkel kellett beérnie. Most pedig, amikor a történelemben először egy Fidesz-kormány élhetett a biztos-adás jogával, Navracsics Tibor jelölésével a miniszterelnök rögtön megint nagyon mellényúlt.

Az Orbán-kormány korábbi igazság-, majd külügyminisztere esetében nem elsősorban szakmai hiányosságok, hanem a politikai alkalmasság körüli bizonytalanság okozta, hogy hétfőn az EP szakbizottsága nem hagyta jóvá a kinevezését a Jean Claude Juncker bizottsági elnök által számára betervezett oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és uniós polgársági ügyekkel foglalkozó portfolió élére. Nem sok kétség lehet afelől, hogy a jogvégzett, angolul közepes színvonalon kommunikáló Navracsics – a meghallgatásán mutatott, uniós ügyeket illető bizonyos tájékozatlansága ellenére – számos átlagos biztostársához hasonlóan ne tudna beletanulni a brüsszeli tárcavezetés fortélyaiba. Esetében az EU-intézményrendszer legfőbb gondja az, hogy miniszterelnökhelyettesként – Orbán Viktor kormányfő után – a legnagyobb felelősséget viseli azért a demokráciát és jogállamot lebontó, az uniós alapértékeket lábbal tipró folyamatért, amelyet 2010 óta a Fidesz-kormány Magyarországon véghezvitt, és amelyet az Európai Parlament 2013 nyarán, a nevezetes Tavares-jelentésben ítélt el. Az EP azonban egyelőre csapdában van. Amíg a magyar miniszterelnök az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács teljes jogú résztvevője, s kormányának tagjai az uniós jogalkotás egyik fő intézményében, a Miniszterek Tanácsában is zavartalanul süröghetnek, addig az EU parlamentje alighanem kénytelen lesz lenyelni a békát, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes a hazai terepen végzett rombolásától utóbb cinikusan elhatárolódva – ilyen vagy olyan portfolióval a hóna alatt – végülis beülhet majd abba az Európai Bizottságba, amelynek legfőbb hivatása történetesen az uniós alapszerződés betartása feletti őrködés.

A valóban izgalmas kérdések majd a beiktatás után vetődnek azonban fel, hiszen a most összerázódó Juncker-bizottság asztalfiókjában lapul már az előző, José Manuel Barroso által vezetett testület hagyatéka, A jogállamiság megerősítését szolgáló új európai uniós keretrendszer címet viselő dokumentum. A Tavares-jelentés figyelemre méltó következményeként – valamint a dán, a finn és a német külügyminiszter társaságában a Navracsics leendő főnökeként az új EB-be most alelnökként bekerülő, volt holland külügyminiszter, Frans Timmermans követelésére - ugyanis a Bizottság idén márciusban lefektette azt az eljárásrendet, amely a túlzottdeficit-eljárás mintájára, megregulázná a „demokráciadeficitet” produkáló tagállamokat. Ez a mechanizmus azt az űrt hivatott kitölteni, amely az egyedi uniós kötelezettszegési eljárások, valamint az alapszerződésben foglaltak súlyos és állandó megsértése következtében a tagállam uniós szavazatának megvonásával járó szankció – a sokat emlegetett 7. cikkely – beélesítése között tátong. Ez az, ami megakadályozta az EB-t eddig abban, hogy – mint fogalmaz – a jogállamiság követelményeinek rendszerszinten jelentkező veszélyét egy tagállamban érzékelje és megállítsa olyan esetekben is, amikor a konkrét uniós jogszabályokkal való tételes, technikai értelmű összeütközés nem bizonyítható. Minderre azért van szükség – szól az indoklás –, mert az egybenyitott, belső határok nélküli közösségi tér fennmaradása a bizalmi elven alapszik: azon a feltételezésen, hogy a jogállamiságnak egyebek között az Európa Tanács, az EU Bírósága és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlata, továbbá az uniós tagállamok legfőbb bíróit illetve alkotmánybírósági elnökeit tömörítő szervezetek állásfoglalásai alapján pontosan beazonosítható kritériumait nemcsak színleg, hanem tartalmilag is valamennyi tagállam betartja.

A márciusi EB-dokumentum azt jelzi, hogy a testület miként kívánja a jövőben értelmezni saját hatáskörét a jogállamiság megőrzése terén. Információk szerint az uniós kormányok egyike-másika – köztük a magyar és a brit – már tavasszal tiltakozott a brüsszeli testület szerintük kiterjesztő hatáskör-értelmezése ellen, mindenesetre az olasz-lett-luxemburgi elnökségi trió júliusban bemutatott, másfél éves programjában is szerepel a jogállamiság-védelem immár fel- és elismert problémájának megoldása. Navracsics legfőbb próbatétele az lesz: vajon pandúr válik-e a rablóból, az EB teljes jogú tagjaként együttműködik-e az EU alapszerződésének védelmezésében, egykori főnökével szembefordulva részt vesz-e a magyarországi jogállamiság uniós eszközökkel történő helyreállításában.

Ez az írás eredetileg a HVG 2014. október 11-i számában jelent meg.

magyar
A Magyarországi Európa Társaság növekvő aggodalommal figyeli a kormány elbizonytalanodását: az euróbevezetés egy ízben már elhalasztott, majd 2010-re kitűzött céldátumának „lebegtetését” és ezzel egyidejűleg a politikusok költségvetés-politikai érvelésében veszélyesen terjedő populizmust.
Az Európai Unió ötvenedik születésnapjára 2007. március 24-én megjelent Hegedűs István cikke a Hírszerzőn.
A "Turkey and the European Union: Problems and Prospects" című rendezvényt a Gazdaságfejlesztési Alapítvány (IVK), Isztambul, a Magyarországi Európa Társaság és a Közép-európai Egyetem EU Bővítési Tanulmányok Központja szervezte.
A Magyarországi Európa Társaság kutatócsoportjának „Party EU-attitude Report Card” (azaz PERC) elemzése hiánypótló, fontos és időszerű munka a magyar környezetben. Hiánypótló, mert a magyar pártok EU-hoz való viszonyát az elemzésben is említett, elsősorban a csatlakozás előtti helyzetet feldolgozó...
Az MSZP nem támogatja az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását Magyarországgal kapcsolatban
Az MSZP nem támogatja az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását Magyarországgal kapcsolatban – adta tudtul minap az ominózus Tavares-jelentés kapcsán Mesterházy Attila. Úgy vélem, a pártelnöknek jobban meg kellene magyaráznia álláspontját.