Cikkelymutyi?

Cikkelymutyi?

1 comments

Cikkelymutyi?

Az MSZP nem támogatja az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását Magyarországgal kapcsolatban – adta tudtul minap az ominózus Tavares-jelentés kapcsán Mesterházy Attila. Úgy vélem, a pártelnöknek jobban meg kellene magyaráznia álláspontját.

Bár a hazai közéletben többnyire csak úgy emlegetik az EU legfőbb dokumentumának ezt a kitételét, mint amely a – 2. paragrafusban lefektetett – közösségi értékek súlyos és tartós megsértésének veszélye ill. ténye esetén a tagállam szavazati jogának felfüggesztését helyezi kilátásba, a sokat emlegetett, félelmetesnek tűnő szabály valójában – és értelemszerűen - nem a „tagállam”, hanem a „kormány” szavazati jogának esetleges felfüggesztéséről szól. Az Európai Parlamentben már megpendített uniós szankció életbe léptetése „csak” annyival járna, hogy azt követően megszűnne Orbán Viktor szavazati joga az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, és hasonlóképpen ajtót mutatnának valamennyi uniós szakminiszteri grémiumban az Orbán-kormány minisztereinek és államtitkárainak. Ez persze nem apróság, de miképp az Orbán-kormány nem egyenlő Magyarországgal, így uniós szavazati jogának felfüggesztése sem jelentene végzetes érdeksérelmet a magyar nép számára. Márcsak azért sem, mert a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta a kormányokat felölelő uniós szervek korántsem uralják a régi módon és mértékben a közösségi politikát és jogalkotást - amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy magának a 7. cikkelynek az aktiválásához is ki kell kérniük az Európai Parlament beleegyezését.

A kormányt sújtó büntetéstől függetlenül a többi uniós intézményben szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárok lehetőségi nem csorbulnának, így például nem érintené ez a szankció az Európai Bizottság magyar tagjának jogosítványait, továbbra is részt vehetnének az uniós döntéshozatalban az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők (a fideszesek is!), de a közösségi jogalkotást segíteni hivatott Régiók Tanácsában ülő seregnyi hazai polgármester is. Pontosan ilyen okokból – annak belátásából, hogy egy kormány nem egyenlő egy nemzettel - nincs szó a nevezetes 7. cikkelyben semmiféle uniós forrásmegvonásról sem, tehát például a magyar agrárgazdáknak akkor is folyósítani köteles az EU a mezőgazdasági támogatásokat, ha történetesen Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől megvonják a szavazati jogot az uniós agrárminiszteri tanácsban.

Több jelből úgy tűnik, az MSZP szívesebben venné, ha uniós szankció helyett inkább az Európai Néppárt rekesztené ki saját soraiból a jogállamot leépítő, és költségvetési helyett demokratikus deficitet felhalmozó Orbán-kormányt. Lehetséges, hogy ez a fejlemény a belpolitikában többet hozna a szocialisták konyhájára, mert elejét venné a Fidesz által a baloldalra zúdítandó „hazaárulózásnak”. Csakhogy egy ilyen – valójában a Néppárt belügyének számító - fejlemény semmilyen segítséget nem nyújtana a jogállamot és demokráciát csorbító új alaptörvény hálójában vergődő magyar állampolgároknak. Mit nyerünk ugyanis mi azzal, ha a Fidesz – meg sem várva mondjuk a néppárti kirúgást – egyszerűen átül az euroszkeptikusok közé? Megváltozik ettől az alaptörvény? Nyilván nem. A közösségi módszer, vagyis a 7. cikkely életbe léptetéséhez vezető, kétség kívül hosszadalmas intézkedés-sorozat azonban – amelynek első lépése volt a Tavares-jelentés – fokozatosan kijelölné annak az uniós értékeket maradéktalanul tiszteletben tartó új magyar alkotmánynak a sarkalatos pontjait, amelyhez a jövőben bármely színezetű és összetételű magyar kormánynak igazodnia kell majd, ha vissza akarja szerezni szavazati jogát az EU-ban. Ha az MSZP – pusztán választási pávatáncból – ellenzi ezt az utat, óhatatlanul felébreszti a gyanút: talán csak a győzelem fontos, az alaptörvény pedig – részben, vagy egészben -, hát az maradhat!

(A szerző a Magyarországi Európa Társaság alelnöke)

Megjelent a HVG 2013. május 25-i számában

magyar

There is 1 Comment

Hegedűs István képe

Formálisan könnyen hivatkozhatna az MSZP arra a javaslatcsomagra, amit az ellenzéki csoportok aláírtak, hogy miképpen képzelik el az alkotmányozást 2014-től. Persze lehet, hogy az csak egy papír...

Az a "politikai utasítás", amit Mesterházy adott a magyar szocialista MEP-knek, értelmezhetetlen és csak belpolitikai haszonszerzésre lehet jó (ha jó). Egyrészt a Tavares-jelentés alapvetően a szerződés 2. pontjára hivatkozik, nem a 7-re és amit leginkább megfontolásra javasol, az a Koppenhágai Bizottság felállítása. Másrészt ez egy jelentés, sőt, egy tervezet (munkadokumentum), amelyhez most jönnek a módosító javaslatok. Harmadrészt az Európai Parlament plenáris ülésen fog szavazni - nem pontosan erről, hanem új határozati javaslatokról. Végül: nem lehet "kötött mandátumot" adni MEP-knek (hacsak nem azzal fenyegetik meg őket, hogy 2014-ben nem jelöli őket újra az anyapárt), már csak azért sem, mert Mesterházy nem is lesz ott a PES európai parlamenti frakciójának ülésén, amikor megvitatják, mi legyen a közös álláspont (az akkorra kidolgozott határozati javaslatról). 

És valóban, szerintem nem kell megijedni attól, hogy megvonnák a magyar kormány szavazati jogát, hiszen a jogsértések vezethetnek el idáig, erre való végső esetben a 7. cikkely (ami még nagyon messze van, ugyanúgy, mint Orbánék kizárása a Néppártból - habár a németek a ne küldjenek tankokat duma óta lehet, hogy a CDU-ban is meginogtak...).

Oldalak

Eszmefuttatás az Együtt-PM európai dilemmájáról
A bejegyzés az Intézet a Demokratikus Alternatíváért blogján jelent meg 2013. szeptember 16-án.
Hegedűs István nyilatkozott a Klubrádiónak 2017. július 14-én az Európai Bizottság két - a civil szervezetek "átláthatóságát" szabályozó, illetve a Közép-európai Egyetem működését korlátozó törvényt vizsgáló - jogsértési eljárásáról, amelyeket Magyarországgal szemben indított.
Mit tehet az Európai Unió abban az esetben, ha egyik tagállama visszatérően és szisztematikusan megsérti az európai értékeket és szabályokat?
Hegedűs István nyitóbeszéde az "Illiberális demokráciák - mit tehet az Európai Unió abban az esetben, ha egyik tagállama visszatérően és szisztematikusan megsérti az európai értékeket és szabályokat?" című workshopon Budapesten
Hegedűs István válaszolt Judy Dempsey kérdésére "Is France Europe’s Redeemer?" a Carnegie Europe blogján 2017. május 10-én.
Az Európai Unió ötvenedik születésnapjára 2007. március 24-én megjelent Hegedűs István cikke a Hírszerzőn.