Cikkelymutyi?

Cikkelymutyi?

1 comments

Cikkelymutyi?

Az MSZP nem támogatja az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását Magyarországgal kapcsolatban – adta tudtul minap az ominózus Tavares-jelentés kapcsán Mesterházy Attila. Úgy vélem, a pártelnöknek jobban meg kellene magyaráznia álláspontját.

Bár a hazai közéletben többnyire csak úgy emlegetik az EU legfőbb dokumentumának ezt a kitételét, mint amely a – 2. paragrafusban lefektetett – közösségi értékek súlyos és tartós megsértésének veszélye ill. ténye esetén a tagállam szavazati jogának felfüggesztését helyezi kilátásba, a sokat emlegetett, félelmetesnek tűnő szabály valójában – és értelemszerűen - nem a „tagállam”, hanem a „kormány” szavazati jogának esetleges felfüggesztéséről szól. Az Európai Parlamentben már megpendített uniós szankció életbe léptetése „csak” annyival járna, hogy azt követően megszűnne Orbán Viktor szavazati joga az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, és hasonlóképpen ajtót mutatnának valamennyi uniós szakminiszteri grémiumban az Orbán-kormány minisztereinek és államtitkárainak. Ez persze nem apróság, de miképp az Orbán-kormány nem egyenlő Magyarországgal, így uniós szavazati jogának felfüggesztése sem jelentene végzetes érdeksérelmet a magyar nép számára. Márcsak azért sem, mert a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta a kormányokat felölelő uniós szervek korántsem uralják a régi módon és mértékben a közösségi politikát és jogalkotást - amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy magának a 7. cikkelynek az aktiválásához is ki kell kérniük az Európai Parlament beleegyezését.

A kormányt sújtó büntetéstől függetlenül a többi uniós intézményben szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárok lehetőségi nem csorbulnának, így például nem érintené ez a szankció az Európai Bizottság magyar tagjának jogosítványait, továbbra is részt vehetnének az uniós döntéshozatalban az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők (a fideszesek is!), de a közösségi jogalkotást segíteni hivatott Régiók Tanácsában ülő seregnyi hazai polgármester is. Pontosan ilyen okokból – annak belátásából, hogy egy kormány nem egyenlő egy nemzettel - nincs szó a nevezetes 7. cikkelyben semmiféle uniós forrásmegvonásról sem, tehát például a magyar agrárgazdáknak akkor is folyósítani köteles az EU a mezőgazdasági támogatásokat, ha történetesen Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől megvonják a szavazati jogot az uniós agrárminiszteri tanácsban.

Több jelből úgy tűnik, az MSZP szívesebben venné, ha uniós szankció helyett inkább az Európai Néppárt rekesztené ki saját soraiból a jogállamot leépítő, és költségvetési helyett demokratikus deficitet felhalmozó Orbán-kormányt. Lehetséges, hogy ez a fejlemény a belpolitikában többet hozna a szocialisták konyhájára, mert elejét venné a Fidesz által a baloldalra zúdítandó „hazaárulózásnak”. Csakhogy egy ilyen – valójában a Néppárt belügyének számító - fejlemény semmilyen segítséget nem nyújtana a jogállamot és demokráciát csorbító új alaptörvény hálójában vergődő magyar állampolgároknak. Mit nyerünk ugyanis mi azzal, ha a Fidesz – meg sem várva mondjuk a néppárti kirúgást – egyszerűen átül az euroszkeptikusok közé? Megváltozik ettől az alaptörvény? Nyilván nem. A közösségi módszer, vagyis a 7. cikkely életbe léptetéséhez vezető, kétség kívül hosszadalmas intézkedés-sorozat azonban – amelynek első lépése volt a Tavares-jelentés – fokozatosan kijelölné annak az uniós értékeket maradéktalanul tiszteletben tartó új magyar alkotmánynak a sarkalatos pontjait, amelyhez a jövőben bármely színezetű és összetételű magyar kormánynak igazodnia kell majd, ha vissza akarja szerezni szavazati jogát az EU-ban. Ha az MSZP – pusztán választási pávatáncból – ellenzi ezt az utat, óhatatlanul felébreszti a gyanút: talán csak a győzelem fontos, az alaptörvény pedig – részben, vagy egészben -, hát az maradhat!

(A szerző a Magyarországi Európa Társaság alelnöke)

Megjelent a HVG 2013. május 25-i számában

There is 1 Comment

Hegedűs István képe

Formálisan könnyen hivatkozhatna az MSZP arra a javaslatcsomagra, amit az ellenzéki csoportok aláírtak, hogy miképpen képzelik el az alkotmányozást 2014-től. Persze lehet, hogy az csak egy papír...

Az a "politikai utasítás", amit Mesterházy adott a magyar szocialista MEP-knek, értelmezhetetlen és csak belpolitikai haszonszerzésre lehet jó (ha jó). Egyrészt a Tavares-jelentés alapvetően a szerződés 2. pontjára hivatkozik, nem a 7-re és amit leginkább megfontolásra javasol, az a Koppenhágai Bizottság felállítása. Másrészt ez egy jelentés, sőt, egy tervezet (munkadokumentum), amelyhez most jönnek a módosító javaslatok. Harmadrészt az Európai Parlament plenáris ülésen fog szavazni - nem pontosan erről, hanem új határozati javaslatokról. Végül: nem lehet "kötött mandátumot" adni MEP-knek (hacsak nem azzal fenyegetik meg őket, hogy 2014-ben nem jelöli őket újra az anyapárt), már csak azért sem, mert Mesterházy nem is lesz ott a PES európai parlamenti frakciójának ülésén, amikor megvitatják, mi legyen a közös álláspont (az akkorra kidolgozott határozati javaslatról). 

És valóban, szerintem nem kell megijedni attól, hogy megvonnák a magyar kormány szavazati jogát, hiszen a jogsértések vezethetnek el idáig, erre való végső esetben a 7. cikkely (ami még nagyon messze van, ugyanúgy, mint Orbánék kizárása a Néppártból - habár a németek a ne küldjenek tankokat duma óta lehet, hogy a CDU-ban is meginogtak...).

Eszmefuttatás az Együtt-PM európai dilemmájáról

A bejegyzés az Intézet a Demokratikus Alternatíváért blogján jelent meg 2013. szeptember 16-án.

A Magyarországi Európa Társaság növekvő aggodalommal figyeli a kormány elbizonytalanodását: az euróbevezetés egy ízben már elhalasztott, majd 2010-re kitűzött céldátumának „lebegtetését” és ezzel egyidejűleg a politikusok költségvetés-politikai érvelésében veszélyesen terjedő populizmust.

Az Európai Unió ötvenedik születésnapjára 2007. március 24-én megjelent Hegedűs István cikke a Hírszerzőn.

Az eseményt a Gazdaságfejlesztési Alapítvány (IVK), Isztambul, a Magyarországi Európa Társaság és a Közép-európai Egyetem EU Bővítési Tanulmányok Központja szervezte.

A Magyarországi Európa Társaság kutatócsoportjának „Party EU-attitude Report Card” (azaz PERC) elemzése hiánypótló, fontos és időszerű munka a magyar környezetben. Hiánypótló, mert a magyar pártok EU-hoz való viszonyát az elemzésben is említett, elsősorban a csatlakozás előtti helyzetet...