Folytatódott "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyarországi Európa Társaság  és a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya szervezésében 2007. április 10-én, kedden 17.30-kor a Merlin Színházban.

Januárban mutatták be A magyarok bemenetele - Tagállamként a bővülő Európai Unióban című, Hegedűs István szerkesztette könyvet, amit a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítványa jelentetett meg.

Ezen a vitaesten a beszélgetés témája az európai pártok és a magyar pártok viszonya volt.

A kerekasztal résztvevői: Enyedi Zsolt (Közép-európai Egyetem és European University Institute - Firenze), Bátory Ágnes (Közép-európai Egyetem), Jáger Krisztina (Budapesti Corvinus Egyetem).

Felkért hozzászóló: Szent-Iványi István, az Európai Parlament tagja.
Az eseményt Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke vezette.

Enyedi Zsolt az európai integráció hatását vizsgálta a közép-kelet európai országokra, és azt a megállapítását támasztotta alá, hogy ezekben az országokban van jele olyan átalakulásoknak, amelyek nem jöttek volna létre az uniós csatlakozás nélkül. Ennek alapján elemezte az ideológia és a pártprogramok dimenzióját (változott-e a pártok nézete identitásuk kérdésében?), a pártok szervezeti dimenzióját (centralizálódnak-e?, születnek-e új pártok?), és a nemzeti logikák jelenlétének csökkenésére is kitért.

Bátory Ágnes elemzésében az EP választásokról mint kutatási kérdésről beszélt, amelynek két alapvetését tárta a közönség elé, így azt, hogy az európai parlamenti választások vizsgálhatók, elemezhetők, illetve, hogy a pártok és a politikai elit által képviselt álláspont és az állampolgárok elvárása különbözik. Kitért a demokratikus deficit ma is kurrens problémájára és a felelős párt és kormány uniós modelljére. A magyar EP választások tanulságai között említette, hogy a nyolcvanas évek óta tendenciának tartható folyamat Magyarországot sem kerülte el, azaz a kampányok belpolitikai és megélhetési kérdésekre fókuszálnak, viszont hazánkban euroszkepticista témák nélkül. Az EP választások alacsony részvételi arányában szerepet játszhat az állampolgárok tudatlansága és/vagy érdektelensége, a politika valódi és hivatalos kampányának kettőssége is.

Jáger Krisztina áttekintette a magyar EP képviselők részvételét az uniós döntéshozatalban, lehetőségeiket és mozgásterüket. Kiemelte a frakciók fontosságát és a nemzeti meghatározottság elhanyagolható szerepét, a felszólalások és jelentéstevő képviselők munkáját, a „magyar-ügyek" megjelenését és azok fogadtatását.

Szent-Iványi István „belülről" vetett fel néhány olyan kérdést, mint az Unió csillapító szerepének valódisága, amely inkább a régi tagállamok képzete, míg az Unióba újonnan csatlakozott országokra a belépésig való jó „magaviselet" attitűdje jellemző. Az európai kampányokkal kapcsolatban megerősítette az elemzők megállapításait, saját pártja kampányáról is beszélt illusztrációként, valamint az EP képviselők rekrutációja felvetésekor kiemelte, hogy a 2004-es választásokkor a képviselők több mint fele újonnan került a parlamentbe.