A magyarok bemenetele I.

A magyarok bemenetele I.

0 comments

Megkezdődött "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya és a Magyarországi Európa Társaság szervezésében 2007. február 26-án, hétfőn 17.30-kor a Merlin Színházban.

Januárban mutatták be A magyarok bemenetele - Tagállamként a bővülő Európai Unióban című, Hegedűs István szerkesztette könyvet, amit a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítványa jelentetett meg.

A most indult vitaestek során a kötet szerzői egymással beszélgetnek a Merlin Színházban (Budapest, 1052 Gerlóczy utca 4.).

A beszélgetés témája az európai és a magyar identitás kapcsolata. A kerekasztal résztvevői: Koller Boglárka (Zsigmond Király Főiskola), Lengyel György (Budapesti Corvinus Egyetem), Örkény Antal (ELTE) és Vidra Zsuzsanna (École des Hautes Études en Sciences Sociales). Az eseményt Lux Ágnes szakosztály-elnök vezette.

Koller Boglárka, a nemzetközi kapcsolatok oktatója a közösségi azonosságtudat kialakulásának esélyeiről, identitáselméleti hátteréről és az etnoszimbolista-konstruktivista felfogások különbségeiről is beszélt. Továbbá feltette azt a kérdést, hogy polgári, a habermas-i értelemben vett kötődés fog-e kialakulni Európa népeiben, vagy létrejöhet-e kulturális, érzelmi alapon értelmezett kötődés a közös Európához. A saját definíciójaként bevezetett „identitás-hálóról” is pontos képet kaphatott a hallgatóság.

Lengyel György szociológus a magyar társadalmi csoportok megítélését vizsgálta az európai integráció és a szupranacionális identitás kérdéseihez, amelynek során kitért a kulturális-materiális javak általi meghatározottság és az Unióhoz előnyként vagy hátrányként való viszonyulás kutatási hipotézisének megállapításaira, az informáltság és involváltság hatásának kérdéseire, az énazonosság és a társadalmi azonosság vizsgálatára is. Valamint felvetette a korábban elhangzottakra reagálva, hogy az Unió iránt érzett bizalmatlanság okait is érdemes lenne vizsgálni a bizalmi indexeken túl.

Örkény Antal szociológus elsődlegesen az empirikus szociológia kérdéseit vetette fel a versengő és többes identitásokról, a hagyományos identitásépítési technikákról és az attól alapjaiban eltérő közösségi azonosságtudatról, amelyeket empirikus vizsgálati eredményekkel is illusztrált. Az Unióhoz való viszony összetevőit, kötőanyagait sorra véve, kitért a materiális javak, jóléti célok determináló hatására, illetve Magyarország speciális jellemzőjére: a felméréseken tapasztalt és más elemeket felülíró pártpolitikai hovatartozásra.

Vidra Zsuzsanna szociológus az európai identitás és a média kapcsolatáról beszélt két szempontból: egyrészt az „identitás felülről” megközelítésben az EU médiapolitikájáról, másrészt az „identitás alulról” vizsgálódás során a nemzetállami média és az identitás formálására való befolyásáról. Valamint kitért az európai nyilvánosság vizsgálatának létjogosultságára és aktuális kérdéseire, továbbá a médiahatások szerepéről folyó diskurzus ellentmondásaira is.

2007 feb 26
Európai Mestermunkák

A Magyarországi Európa Társaság könyvbemutatója.

Folytatódott "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyarországi Európa Társaság  és a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya szervezésében 2007. április 10-én, kedden 17.30-kor a Merlin Színházban.

balról jobbra: Hegedűs István, Erdős Tamás, Földi István, Bodrogi Bea, Csuport Alexandra, Danka Anita, Takács Ildikó 

A MET szervezésében Bakos Anita, Galambos Tamás, Miklós Bernadett, Romsics Gergely és Strausz Erzsébet vett részt a BruxInFo európai uniós tanfolyamain 2006 végén, illetve 2007 elején a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. 

Hegedűs István, Koller Boglárka, Jürgen Dieringer, Molnár Anna

A Balti-tengeri Régió Stratégia bevezetése után az Európai Unió egy új, a dunai régióra vonatkozó makroregionális stratégia kidolgozásán dolgozik.  E térség részeként és az EU jövőbeli soros tanácsi elnökeként Magyarország döntő szerepet kíván játszani az új elképzelés megvalósításában.

Bárd Petra, Paczolay Péter, Szuly Kinga

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást Szükség van-e új alkotmányra? címmel 2010. szeptember 27-én.