A magyarok bemenetele I.

A magyarok bemenetele I.

0 comments

Megkezdődött "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya és a Magyarországi Európa Társaság szervezésében 2007. február 26-án, hétfőn 17.30-kor a Merlin Színházban.

Januárban mutatták be A magyarok bemenetele - Tagállamként a bővülő Európai Unióban című, Hegedűs István szerkesztette könyvet, amit a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítványa jelentetett meg.

A most indult vitaestek során a kötet szerzői egymással beszélgetnek a Merlin Színházban (Budapest, 1052 Gerlóczy utca 4.).

A beszélgetés témája az európai és a magyar identitás kapcsolata. A kerekasztal résztvevői: Koller Boglárka (Zsigmond Király Főiskola), Lengyel György (Budapesti Corvinus Egyetem), Örkény Antal (ELTE) és Vidra Zsuzsanna (École des Hautes Études en Sciences Sociales). Az eseményt Lux Ágnes szakosztály-elnök vezette.

Koller Boglárka, a nemzetközi kapcsolatok oktatója a közösségi azonosságtudat kialakulásának esélyeiről, identitáselméleti hátteréről és az etnoszimbolista-konstruktivista felfogások különbségeiről is beszélt. Továbbá feltette azt a kérdést, hogy polgári, a habermas-i értelemben vett kötődés fog-e kialakulni Európa népeiben, vagy létrejöhet-e kulturális, érzelmi alapon értelmezett kötődés a közös Európához. A saját definíciójaként bevezetett „identitás-hálóról” is pontos képet kaphatott a hallgatóság.

Lengyel György szociológus a magyar társadalmi csoportok megítélését vizsgálta az európai integráció és a szupranacionális identitás kérdéseihez, amelynek során kitért a kulturális-materiális javak általi meghatározottság és az Unióhoz előnyként vagy hátrányként való viszonyulás kutatási hipotézisének megállapításaira, az informáltság és involváltság hatásának kérdéseire, az énazonosság és a társadalmi azonosság vizsgálatára is. Valamint felvetette a korábban elhangzottakra reagálva, hogy az Unió iránt érzett bizalmatlanság okait is érdemes lenne vizsgálni a bizalmi indexeken túl.

Örkény Antal szociológus elsődlegesen az empirikus szociológia kérdéseit vetette fel a versengő és többes identitásokról, a hagyományos identitásépítési technikákról és az attól alapjaiban eltérő közösségi azonosságtudatról, amelyeket empirikus vizsgálati eredményekkel is illusztrált. Az Unióhoz való viszony összetevőit, kötőanyagait sorra véve, kitért a materiális javak, jóléti célok determináló hatására, illetve Magyarország speciális jellemzőjére: a felméréseken tapasztalt és más elemeket felülíró pártpolitikai hovatartozásra.

Vidra Zsuzsanna szociológus az európai identitás és a média kapcsolatáról beszélt két szempontból: egyrészt az „identitás felülről” megközelítésben az EU médiapolitikájáról, másrészt az „identitás alulról” vizsgálódás során a nemzetállami média és az identitás formálására való befolyásáról. Valamint kitért az európai nyilvánosság vizsgálatának létjogosultságára és aktuális kérdéseire, továbbá a médiahatások szerepéről folyó diskurzus ellentmondásaira is.

2007 feb 26
magyar
A MET a "Koalíció a Vízummentes Európáért" nevű nemzetközi együttműködés tagjaként a “Europe without Barriers" (ukrán partnerszervezetünk) és a CEU Center for EU Enlargement Studies-zal közösen részt vett az „EU Visa Policy: What Neighbors Could Do?
Karácsony Gergely, az LMP (Lehet Más a Politika) frakcióvezető-helyettese volt a Magyarországi Európa Társaság vendége 2013. január 19-én. Az előadás és az azt követő beszélgetés a pártja és a demokratikus ellenzéki erők előtt álló aktuális kihívásokról folyt.
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogász tanára volt a MET brüsszeli szekciójának vendége 2013. június 27-én.
2013. február 28-án került sor a Magyarországi Európa Társaság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Milla (Egymillióan a magyar sajtószabadságért) és a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózata “Európai polgári kezdeményezés a média sokszínűségéért” című kampányának sajtótájékoztatójára. A rendezvényen a...
Bárd Petra, Paczolay Péter, Szuly Kinga
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást Szükség van-e új alkotmányra? címmel 2010. szeptember 27-én.