"Liberális "igen" az Európai Unióra"

"Liberális "igen" az Európai Unióra"

0 comments

Hegedűs István (a Hayek Társasággal közös rendezvényen, Heller Ágnes és Szent-Iványi István után) "Liberális "igen" az Európai Unióra" címmel tartott előadást 2003. április 9-én. 

Miért is szavazzon erős "igennel" az átlag magyar liberális polgár a szombati népszavazáson az Európai Unió mellett, tette fel a kérdést az előadó. A Magyarországi Európa Társaság tagjainak a többségét, bár a szervezet nem ideológiai alapon jött létre, minden bizonnyal ebbe a táborba lehet sorolni, jegyezte meg rögtön a MET elnöke. Ez a bizonyos képzeletbeli, vagy talán létező liberális, ez a liberális "úttörő", folytatta, jól tudja, hogy nem gyenge "igent", vagy olyan "igent" kell mondania, ami után sorakozik a rengeteg "de". Mégpedig nem azért, mert "nincs alternatíva", ahogy még a szabad demokraták is néha védekezően fogalmaznak, de nem is azért, mert az alternatíva a Balkán, ahogy emeszpések gyakran érveltek (miközben hamarosan abból a térségből is több ország az EU tagja lesz). Hanem azért, mert ez a bizonyos alternatíva a bezárkózást jelentené, a provincializmus választását.

A liberális "úttörő" ugyanis hisz az egységesülő Európa eszméjében és a nyugatos értékrendben - nem csak a magyar csatlakozás rövidtávú gazdasági előnyeit és állítólagos hátrányait mérlegeli. Az előadó nyomban hozzátette: persze nem Amerika-ellenes Európa-erődöt szeretne építeni, hanem - ha van ennek a kifejezésnek értelme - globalizációpárti: a liberális "igen" hívei nem félnek a nemzetközi versenytől és a külföldi hatásoktól. Európa politikai egységét szeretnék, nem csupán nagy közös piacot, tehát föderalisták, ami nem centralizációt, bürokratikus döntéshozatalt jelent az Európa-gondolat százéves történetében, mégha sokszor - főleg az Egyesült Királyságban - a szónak ezt az félresiklott értelmezést adják. A liberális úttörő valójában szkeptikus, de nem Európával, hanem a nemzetállamokkal szemben. Ugyanakkor az Európai Unióban a tagállamok közötti szolidaritást és egyenjogúságot tekinti alapelvnek, ami az integrációban résztvevők számára pozitív összegű játékot eredeményez.

Az előadó felsorolta azokat az európai uniós értékeket és eredményeket, amelyek a liberális "úttörő"számára lelkesítőek. Ilyenek a születőben lévő új alkotmány és az EU növekvő legitimitása, az erősödő Európai Parlament, a polgárközeliség, az átláthatóság - az "open Europe" jelszava -, a civil és értelmiségi szinten is formálódó Európa: az európaizálódás folyamata, a "civic" és nem etnikai alapú európai állampolgárság. Mindez - és a szükséges "politikai harmonizáció" - Magyarországra is kedvező hatással lehet. Csökkenhet a "K(elet)-Európaiságnak" hívott hagyományos rendetlenség és elmaradottság, bekapcsolódhatunk az Európában és a világban zajló intellektuális és politikai vitákba, amelyek felválthatják az elitet és a társadalmat megosztó, elavult törésvonalakat. Olyan kérdésekről lehet most már itthon is mindinkább szó, mint az iraki háború kapcsán újra előtérbe került közös európai kül- és biztonságpolitika, a multikulturális társadalom emberi és kisebbségi jogi intézményei és világa, a gazdasági verseny és a szociális biztonság viszonya az európainak nevezett modell esetében.

Ebben az új légkörben talán a magyar liberálisok is magukra találhatnak, foglalta össze optimista következtetését az előadó. A csatlakozás nyomán a magyar liberálisok megerősíthetik önálló identitásukat a politikai spektrum közepén, ahogy azt Európa számos országában a hasonló gondolkodásmódú pártok tették. Végül is ezt kívánják tőlük a magyar liberális "úttörök".

Az Élet és Irodalom és a Népszabadság újságírója, a hirszerzo.hu internetes portál vezető szerkesztője előadása a Média és politika - független újságírás című konferencián 2000. október 6-án.

Magyarországnak össze kellene fognia Szlovéniával és Észtországgal, és jó közös stratégiával ennek a csoportnak lenne esélye arra, hogy elsoként lépjen be az Európai Unióba - mondta Carlos Molina del Pozo spanyol EU-szakértő, az úgynevezett Bölcsek Tanácsának tagja.

Félünk-e az Európai Uniótól? - Az Európai Unió mint hivatkozási alap a hazai közbeszédben, Martin József Péter előadása „Az Európai Unió jövője és a bővítés” című konferencián, 2002. november 29-én.

Az Európai Unió bovítésének folyamata gyakorlatilag célhoz ért, Közép-Európa posztkommunista országai 2004. május elsején az Unió teljes jogú tagjai lesznek.

A Média és politika című nemzetközi konferenciasorozat első rendezvénye a Budapesti Európai Ifjúsági Központban 2000. április 7-8-án.

Freedom of the Media in Central and Eastern Europe
- International Conference in Budapest, 7-8 April 2000 -