A magyar pártok és az Európai Unió

Milyen szerepet játszik a parlamenti pártok politikája és retorikája abban, hogy a 2004-es csatlakozás óta a magyar lakosság Európai Unió iránti szimpátiája, az ország uniós tagságának támogatottsága lassan, de folyamatosan csökken? Abból indultunk ki, és ebben a meggyőződésünkben ez a kutatás is megerősített, hogy a politikai elitek, döntően a politikai pártok véleménye nagyon is hat a közvéleményre, a politikusok szövegei, a pártok nyelvezete nagyon is számít a közgondolkodás alakításában. Ez a folyamat egyébként már jóval előbb elkezdődött, mindjárt a rendszerváltás után, amikor az eredeti, „visszatérünk az európai értékrendhez és a nyugati demokratikus közösséghez” típusú, tehát idealistának mondható megközelítés helyébe fokozatosan egyre haszonelvűbb, pragmatikusabb érvelés lépett, majd a nemzeti érdekek képviseletének jelszava, sőt, első számú politikai feladatként való megfogalmazása már a 90-es évek végén megjelent a pártok retorikájában.