Hol áll a PERC-mutató avagy az EU-destruktívaktól a föderalistákig: a magyar pártok viszonya az Európai Unióhoz

CsatolmányMéret
PDF ikon hungarian-europe-society-perc2web.pdf1.48 MB
CímHol áll a PERC-mutató avagy az EU-destruktívaktól a föderalistákig: a magyar pártok viszonya az Európai Unióhoz
Közlemény típusaRiport / Report
Év / Year2015
SzerzőkCelichowski, Jerzy, Fóti Tamás, Hegedűs István, Kocsis Györgyi, Nagy Kata, Pál Mónika, Peregi Tamás, Radnóti András, Stahl Zsófia, and Tófalvi Zselyke
InstitutionMagyarországi Európa Társaság
Város / CityBudapest
Összefoglalás

Magyarország európai uniós csatlakozásának 10 éves évfordulója szinte egybeesik a 2014- es országgyűlési választások időpontjával. A történelem különös fintora, hogy míg évtizeddel ezelőtt egy országgyűlési választásnak nem volt jelentős tétje, hogy ki, mely párt, vagy politikus mit gondol az európai integrációról, oly annyira egységes volt amagyar közvélemény a kívánatos út megítélésében, mára ez lett az egyik legfontosabb szempont. Azóta a legkisebb magyar falu polgárai is meggyőződhettek róla, hogy az integráció nemcsak az európai országok kormányzásának működését fonja össze, hanem az átlagember mindennapi életét is átszövi, a gazdaságban, az olykor külföldre vezető személyes életutak ré- vén, a médiából érkező hírekkel. A gazdasági-pénzügyi válság az Európai Unió minden egyes tagországát súlyos döntési kényszerek elé állította, amelyek közül az első számú kérdés: a megoldást a nemzeti szuverenitások további, még mélyrehatóbb megosztása, az európai föderáció irányában keressük, vagy pedig visszaforduljunk az egymástól elszigetelt nemzetállamok korábbi, nemegyszer háborúhoz vezető ideája felé. Helmuth Kohl egykori német kancellár bon-mot-ja ma érvényesebb, mint bármikor: az integráció olyan, mint a bicikli – tekerni kell, különben feldől! Mivel tehát az Európai Unió ma már messze nem a kül-, hanem a belpolitika szerves része, a választópolgárnak a megalapozott véleményalkotáshoz feltétlenül ismernie kell az általa kormányra juttatni kívánt pártok, politikusok EU-hoz, annak jövőjéhez való viszonyát. Utóbbi megismerése a sokszor csupán „belpolitikai” jelentőségűnek tartott országgyűlési választások küszöbén legalább annyira fontos, mint az európai parlamenti képviselők megválasztásakor. A Magyarországi Európa Társaság (MET) speciális küldetésének tekinti, hogy a szavazópolgárok informálásához e téren aktívan hozzájáruljon. Ennek érdekében készítettük el és hoztuk nyilvánosságra 2012 decemberében az első PERC-kutatást, amely a 2009 közepe és 2012 nyara között eltelt időszakot illetően vizsgálta az akkori öt magyar parlamenti párt uniós attitűdjét. (A PERC betűszó kutatásunk angol nyelvű címének – Party EU-attitude Report Card – kezdőbetűiből származik, de magyarul is értelmezhető, amennyiben elemzésünk percepciós vizsgálatnak minősül. Az első PERC-kutatást lásd a MET honlapján: www.europatarsasag.hu/images/2012dec/perc_ web.pdf). Már akkor jeleztük, hogy a kutatást rendszeres időközönként meg kívánjuk ismételni, annak érdekében is, hogy bemutatható legyen, miként változik – esetleg a színre lépő új formációk hatására – a magyar politikai elit Európai Unióhoz fűződő attitűdje. Az elhatározás jegyében tesszük közzé most, a 2014-es országgyűlési választások küszö- bén a második PERC-kutatást. Célja ugyanaz, mint korábban: kvalitatív vizsgálat segítsé- gével minősíteni a kutatásba bevont pártok európai integrációt érintő különféle megnyilatkozásait, majd besorolni őket aszerint, hol helyezkednek el egy 10 kategóriát tartalmazó, emelkedő skálán, ahol az 1. kategóriába az integrációt maximálisan elvető, azt teljesen lerombolni szándékozó, a 10.-be pedig egy teljes, kiépült föderáció víziójával aktívan egyetértő politikai szervezet kerül.

A PERC-2 kutatás által vizsgált időszak 2012 nyarán kezdődik és – bizonyos kivé- telekkel – 2013 végén zárul. Az elemzésbe ezúttal azokat a politikai formációkat vettük be, amelyekről a 2013 őszén ismert közvélemény-kutatások azt prognosztizálták, hogy a 2014-es választásokon nagy valószínűséggel átlépik az 5 százalékos parlamenti küszö- böt. Kutatásunk tárgya így a következő 6 párt lett: Fidesz-KDNP, MSZP, Jobbik, LMP, DK, valamint az Együtt-PM pártszövetség. (Elemzésünkben tehát nem szerepel a vá- lasztásokon „Összefogás” néven futó politikai formáció.) Ez alkalommal is négy különböző forrásból származó nyilvános szövegeket tettünk elemzésünk tárgyává: az európai parlamenti felszólalásokat, a Magyar Országgyűlésben – szakbizottságokban és plenáris üléseken – elhangzott megnyilvánulásokat, a pártok vezető figuráinak média-szerepléseit (alapvetően az írott sajtóból), valamint a vizsgálati időszak kezdete óta nyilvánosságra hozott hivatalos pártdokumentumokat, köztük – kiemelten – a 2014-es országgyűlési vá- lasztási programokat (egyedül tehát az utóbbiak esetében tettünk kivételt a 2013 végi vizsgálati határidő alól). A megnyilvánulások szelekciós eljárása a „Módszertan” című fejezetben olvasható. Tartalomelemzésünk legfontosabb eszköze a PERC-2 kutatásban is a PERC-index, amely az „EU-destruktív” és a „föderalista” – mint két szélső pont – között tíz kategóriában ad meghatározást az EU-hoz fűződő viszony típusára, illetve annak intenzitására (a kategóriákat és definícióikat lásd a „Módszertan” című fejezetben). A vizsgálat során most is először a különféle forrásokból kiválasztott egyedi megnyilvánulásokat értékeltük a PERC-mutatóval, a besorolást pedig a vizsgált szöveg után zárójelben tüntetjük fel. Ezt követően, az elemi szövegrészekre adott pontszám alapján mindegyik területre – EP, Országgyűlés, média, stb. – átlagot számoltunk, majd ez utóbbiak átlaga eredményezte az adott párt PERC-mutatóját. A módszer célja nemcsak az, hogy összességében kijelölje egy-egy párt helyét a PERC-skálán, hanem az is, hogy – az átlagok mögé nézve – kiderüljön egy párt EU-val kapcsolatos retorikájának belső koherenciája, a belpolitikai küzdelem mögött meghúzódó érdemi álláspontja (esetleg annak hiánya), vagyis a felszín mögött a valóság. A PERC-2 kutatás eredményeképpen most először nyílik lehetőség időbeli összehasonlításra, vagyis annak bemutatására, hogy miként változott az első jelentés lezárása óta az egyes pártok uniós attitűdje, hová illeszkednek be a PERC-skálán a politikai palettán megjelent új szereplők, és összességében milyen irányban mozdult el ezen a téren a politikai elit egésze. A Magyarországi Európa Társaság jövőbeni kutatási kapacitásainak fé- nyében nemcsak a sorozat folytatása, hanem esetleges nemzetközi kiterjesztése is a céljaink közé tartozik.