Az európai uniós csatlakozási tárgyalások lezárásáról és a közelgő népszavazásról

A Magyarországi Európa Társaság örömmel üdvözli a 2002. decemberi koppenhágai csúcstalálkozó eredményeit, amelyek megteremtették annak feltételeit, hogy a szükséges ratifikációs folyamat után Magyarország 2004. május 1-től az Európai Unió egyenrangú tagállama legyen. 

Az Európai Unió eddigi legnagyobb szabású bővítése, a földrész nyugati és keleti felének fokozatos egyesülése, illetve az európai egységeszme térhódítása a liberális demokráciák látványos sikere. Az áttörés jelentőségét méltóképpen szimbolizálja a 2003. április 16-i aláírási ünnepség színhelye, az athéni Akropolisz.

A MET sajnálattal veszi tudomásul, hogy a megállapodás következtében sok fontos közösségi szabály csak átmeneti időszak elteltével lép érvénybe. Különösen elkedvetlenítő a magyar állampolgárok szabad külföldi munkavállalásának és a külföldiek szabad magyarországi földvásárlásának több éves korlátozása, hiszen ezek a minden európai állampolgárt megillető vívmányok részei az európai integráció alapját képező négy szabadságjognak; a személyek, a tőke, a szolgáltatások és az áruk szabad mozgásának. A MET ugyanakkor megértéssel fogadja, hogy a 15 jelenlegi és a 10 új tagország uniója a polgárok egy részében mind nyugaton, mind keleten bizonyos aggodalmat kelt, ami indokolttá teheti az átmeneti időszakokat. Ezért különösen megnyugatónak találjuk, hogy több régi tagállam mégis készen áll határainak gyors megnyitására az új tagországok munkavállalói előtt.

A közelgő hazai népszavazás kapcsán felhívjuk a közélet szereplőit, hogy a csatlakozási tárgyalások eredményességének kérdését vonják ki a belpolitikai csatározásokból. A tárgyalások közel öt évig folytak. Magyarországon közben két kormányváltás is lezajlott, de a magyar tárgyalási stratégia folyamatosságot mutatott és az ország integrációs felkészítéséből mindegyik kormány kivette a részét. A koppenhágai megállapodás tehát nem egyetlen nap, hanem hosszabb időszak végeredményét tükrözi.

Félrevezetőnek tartjuk, hogy a belépésünkről szóló pártpolitikai vita a rövid távú pénzügyi kérdésekre éleződött ki. Magyarország nem 3 évre csatlakozik az EU-hoz. Az unió jelenlegi költségvetési keretét, amely a decemberi megegyezés forrásaként szolgált, ugyanis csak 2006. végéig határozták meg előre. A következő három esztendőben érkező - a jelenleginél egyébként jóval nagyobb - uniós támogatások mértékénél sokkal fontosabb, hogy a magyar kormány teljes jogú tagként vehet majd részt az Európai Unió következő, hét éves költségvetésének vitájában, hogy Magyarország a világ legnagyobb, közel 500 millió lakost számláló gazdasági térségéhez csatlakozik, és hogy a magyar kormány és az országgyűlés küldöttei aktív alakítói lehetnek az Európai Unió készülő, első alkotmányának.

A Magyarországi Európa Társaság tagjai úgy gondolják, hogy az európai uniós tagság Magyarország tartós gazdasági fejlődésének, politikai stabilitásának és demokratikus rendjének garanciája. A 2003. április 12-i népszavazás előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a félinformációk és a rémhírek terjedése veszélyeztetheti a csatlakozás sikerét. Véleményünk szerint a társadalom jogos igénye, hogy az előttünk álló alig két hónapban szellemes, színvonalas, pontos és kiegyensúlyozott tájékoztató kampány részese legyen. Biztosak vagyunk abban, hogy a nyílt eszmecsere csakis az Európai Unió híveinek győzelmével végződhet.

2003. január-február

*A Magyarországi Európa Társaság nyilatkozatai nem feltétlenül fejezik ki az összes MET-tag véleményét.