A terrorizmus veszélyeire hivatkozva - a 2001. szeptember 11-i események óta az Egyesült Államokban és Európában is - a kormányok egyre többször alkalmaznak olyan jogi eszközöket, melyek súlyosan megkurtítják az emberi jogokat. Vajon van-e létjogosultsága az effajta lépéseknek? Hol húzódik meg az a határ, amikor az alapvető emberi jogok korlátozásával az egyén szabadsága már sokkal nagyobb mértékben sérülhet, mint amennyit biztonsága érdekében nyerhet a feltételezett terrorizmus elleni küzdelemmel? Egyebek mellett erről tanácskoztak a Magyarországi Európa Társaság által rendezett „Jogállamiság és a terrorizmus elleni harc - magyar és nemzetközi kilátások” című konferencián a Közép-európai Egyetemen (CEU) 2006. november 20-án nemzetközi szaktekintélynek örvendő német, amerikai és magyar egyetemi professzorok. A konferencián részt vett Göncz Kinga külügyminiszter is.

A Nyílt Társadalom Intézettel, a CEU jogi tanszékével és a Friedrich Naumann Alapítvány közreműködésével tartott rendezvényen a nemzetközi joggal, biztonságpolitikával és az emberi jogokkal foglalkozó kutatók, egyetemi oktatók és más meghívottak arra a kérdésre keresték a választ, hogy a demokratikus államok milyen módon reagálhatnak a lehetséges fenyegetésekre. Magyar és más európai, illetve amerikai előadók - mint {ln:sajo-andras 'Sajó András}, a Közép-európai Egyetem professzora, Detmar Doering, a berlini Liberális Intézet igazgatója, Vincze Hajnalka biztonságpolitikus, Edwin Rekosh, a Public Interest Law Initiative nevű, a Columbia Egyetemen és a Közép-Európai Egyetemen futó szakmai program vezetője - a bel- és külbiztonság igényeinek, illetve az állampolgári jogok biztosításának valós vagy állítólagos szembenállását vitatták meg a workshop során.

Az utóbbi években számos olyan példával találkozhattunk mind az amerikai, mind pedig az európai kontinensen, amelyek miatt szükségessé vált az állam által alkalmazott eszközök górcső alá vétele. Így például felmerül a kérdés, hogy szabad-e büntetőeljárás-jogi garanciáktól megfosztani olyan gyanúsítottakat, akik valószínűleg terrorista cselekményt követtek el, vagy meg lehet-e kínozni ezeket az embereket annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek információkhoz jussanak. Kaphat-e az állam olyan büntetőjogi garancia alóli felmentést, mint a gyanúsított védőhöz való joga, tárgyalás nélküli fogva tartása avagy a bírósági tárgyalás nyilvánossága.

A Közép-európai Egyetemen tartott tanácskozáson {ln:sajo-andras 'Sajó András}, a CEU professzora előadásában aggályainak adott hangot, amikor az alkotmányos jogrendet állította szembe a kizárólagos biztonságközpontú renddel, ahol a félelem uralkodik. Detmar Doering, a berlini Liberális Intézet igazgatója a gazdasági fejlettség és a demokratizmus közötti korrelációt vizsgálta. Molnár Péter, a CEU Média és Kommunikációs Központjának munkatársa a terrorizmus elleni harc egy speciális aspektusát vette górcső alá: a szólásszabadság határait; a gyűlölet-beszéd tiltásának megengedhetőségét tárgyalta. attmann Tamás, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója előadásában hangsúlyozta, hogy a terrorizmussal szembeni fellépés keretei között is szükséges a meglévő jogi szabályok tiszteletben tartása ugyanúgy, mint a jogi kategóriák tisztaságának megőrzése.

Viktor Osiatynsky a CEU tanára kiemelte az emberi jogok és a biztonság összeegyeztethetőségének fontosságát. Edwin Rekosh, a Public Interest Law Initiative szakmai program vezetője Egyesült Államok-beli szemszögből tárgyalta az emberi jogok felfüggeszthetőségének lehetőségét. Vincze Hajnalka biztonságpolitikus a terrorizmus elleni küzdelem transz-atlanti vonatkozásaival foglalkozott előadásában. A záróbeszédet tartó Göncz Kinga külügyminiszter hangsúlyozta a nemzetközi közösség és Magyarország felelősségét a politikai erőszak megfékezésében, kiemelve az interkulturális párbeszéd, illetve a világ szegényebb országait segítő támogatások és fejlesztések fontosságát. 

Jogállamiság és a terrorizmus elleni harc ― magyar és nemzetközi kilátások

Helyszín: Gellner terem, Közép-európai Egyetem, Budapest
2006. november 20., hétfő

Program

9:30 - 10:00   Regisztráció
10:00 - 10:10   Köszöntő: Bárd Petra, Magyarországi Európa Társaság
10:10 - 10:20   Megnyitó: Charles du Vinage, Friedrich Naumann  Alapítvány, Budapest
10:20 - 11:45   Első szekció: A jog szerepe a külbiztonságban 

Moderátor: Bárd Petra, Magyarországi Európa Társaság

• Sajó András. Közép-európai Egyetem, Jogi Tanszék
• Detmar Doering, Director, Liberális Intézet, Friedrich Naumann Alapítvány
• Molnár Péter, Közép-európai Egyetem, Center for Media and Communication Studies, és Magyarországi Európa Társaság
• Lattmann Tamás, ELTE, nemzetközi jogi tanszék

11:45  - 12:30    Vita
12:30 - 14:30     Ebédszünet
14:30 - 15:30     Második szekció: A jog szerepe a belbiztonságban

• Moderátor: Hegedűs István, Magyarországi Európa Társaság
• Wiktor Osiatyñski, Közép-európai Egyetem, Jogi Tanszék
• Vincze Hajnalka, biztonságpolitikai kutató
• Edwin Rekosh, Public Interest Law Initiative, Közép-európai Egyetem

15:30 - 16:00     Vita
16:00 - 16:30     Kávészünet
16:30 - 16:45     Záró előadás: Göncz Kinga, a Magyar Köztársaság külügyminisztere 
16:45 - 17:15     Vita
17:15 -  Zárszó: Hegedűs István, Magyarországi Európa Társaság

A workshop nyelve angol.

A workshopot a Friedrich Naumann Alapítvány és a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) „Individual versus the State” programja szponzorálta.

Szervezők: Bárd Petra, Hegedűs István, Maurer Krisztina, Miklós Bernadett. Kérjük, jelentkezzen be a következő címen: [email protected].