Graham Avery, az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága főtanácsadójának előadása

Graham Avery, az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága főtanácsadójának előadása

0 comments

Graham Avery, az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága főtanácsadójának előadása a MET tagjainak 2001 október 15-én.

A csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban az előadó rámutatott arra, hogy a tagjelölt országok tárgyalásainak időkeretét az a szemponthatározza meg, miszerint mindenki azt szeretné, ha a 2004. júniusi európai parlamenti választásokon már részt vennének az új tagállamok. A tárgyalások egyik legnehezebb része a 15 tagország egységes pozíciójának kialakítása. A tárgyalásokat 2002. végéig remélhetőleg lezárják, a2003-as év pedig fontos lesz a ratifikáció szempontjából. Magyarország jól halad, bár persze vannak még le nem zárt témák. Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv a 10 országos bővítés (8 közép-kelet-európai ország plusz Ciprus és Málta) - a legnagyobb problémát Lengyelország okozza. Kiterjedt vita folyik Európa jövőjéről a tagállamokban. Ez hosszabb távú kérdéseket vet fel: Magyarországnak is el kell gondolkoznia azon, mihez kezd, ha már belépett? A tagság legnagyobb előnye az, hogy az első naptól kezdve szava lesz a döntésekben, beleszólhat az EU ügyeibe. Vannak ennél távolabbra nyúló EU-szintű kérdések is - mi az egységes Európa végső célja és meddig terjedhetnek a határai? A nizzai csúcsértekezlet négy témát vetett fel a Kormányközi Konferencia (IGC) számára: - a nemzeti parlamentek szerepe - az Alapvető Jogok Chartája - szubszidiaritás, kormányzási szintek - a szerződések egyszerűsítése. A legutóbbi IGC szinte semmi eredményre nem jutott. Az ún. "megerősített együttműködés" elég homályos fogalom, nem világos hol és mire vonatkozik. Az integráció igyekszik összeegyeztetni a kis és nagy országok érdekeit. A szavazati rendszer a kis országokat favorizálja, minél kisebb egy ország, arányosan annál nagyobb szava van lakosainak a döntésekben. Az EU mint szervezet legitimációján, kommunikációján javítani kell. Az ír lakosság például a bővítés mellett van. Ugyanakkor a Nizzai Szerződésről tartott népszavazáson nemmel szavaztak a szerződésre, tehát a bővülésre is, mert úgy érezték, hogy egy központi döntést akarnak rájuk erőltetni. Az EU intézményrendszere is némi átalakításra szorul. Az Európai Bizottság tagjainak száma nőni fog a bővüléssel. Márpedig a Bizottságnak kell az integráció motorjának maradnia. A Bizottság elnökének megválasztását az európai parlamenti választásokhoz kellene kötni és az Európai Parlamentnek nagyobb jogkört kellene kapnia. Graham Avery záró megjegyzéseiben még egyszer hangsúlyozta: Magyarországon kezdjenek el gondolkozni azon, mit várnak az EU-tól, milyen Uniót akarnak. Kezdjünk vitákat erről! Végül három tanácsot adott. Ne legyünk pesszimisták! Védjük okosan nemzeti érdekeinket! Alakítsuk ki saját stratégiánkat és koncepciónkat!

magyar
2020. január 3-án hagyományos évzáró találkozójukon a Magyarországi Európa Társaság tagjai az "Önkény és Remény" című tanulmányt, illetve a magyarországi politikai helyzetet vitatták meg.
A Magyarországi Európa Társaság tagjai tartottak egymásnak előadást a szervezet évzáró rendezvényén 2018. december 29-én.
A Magyarországi Európa Társaság 2020. december 8-i online beszélgetésén Liu Si-csung Budapestre akkreditált tajvani képviseletvezetőt látta vendégül, aki "Searching For Cooperation Between Taiwan and Europe in the Post-Pandemic Era" címmel tartott előadást a résztvevő tagoknak.
2020. július elsején Zgut Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója a lengyel elnökválasztás első fordulójának eredményét elemezte előadásában. A találkozó elején Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője a választási kampányról beszélt zoomon Varsóból. 
2019. január 9-én Volkmar Wenzel, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete tartott eladást a Magyarországi Európa Társaság tagjainak.