A magyarok bemenetele II.

A magyarok bemenetele II.

0 comments

Folytatódott "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyarországi Európa Társaság  és a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya szervezésében 2007. április 10-én, kedden 17.30-kor a Merlin Színházban.

Januárban mutatták be A magyarok bemenetele - Tagállamként a bővülő Európai Unióban című, Hegedűs István szerkesztette könyvet, amit a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítványa jelentetett meg.

Ezen a vitaesten a beszélgetés témája az európai pártok és a magyar pártok viszonya volt.

A kerekasztal résztvevői: Enyedi Zsolt (Közép-európai Egyetem és European University Institute - Firenze), Bátory Ágnes (Közép-európai Egyetem), Jáger Krisztina (Budapesti Corvinus Egyetem).

Felkért hozzászóló: Szent-Iványi István, az Európai Parlament tagja.
Az eseményt Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke vezette.

Enyedi Zsolt az európai integráció hatását vizsgálta a közép-kelet európai országokra, és azt a megállapítását támasztotta alá, hogy ezekben az országokban van jele olyan átalakulásoknak, amelyek nem jöttek volna létre az uniós csatlakozás nélkül. Ennek alapján elemezte az ideológia és a pártprogramok dimenzióját (változott-e a pártok nézete identitásuk kérdésében?), a pártok szervezeti dimenzióját (centralizálódnak-e?, születnek-e új pártok?), és a nemzeti logikák jelenlétének csökkenésére is kitért.

Bátory Ágnes elemzésében az EP választásokról mint kutatási kérdésről beszélt, amelynek két alapvetését tárta a közönség elé, így azt, hogy az európai parlamenti választások vizsgálhatók, elemezhetők, illetve, hogy a pártok és a politikai elit által képviselt álláspont és az állampolgárok elvárása különbözik. Kitért a demokratikus deficit ma is kurrens problémájára és a felelős párt és kormány uniós modelljére. A magyar EP választások tanulságai között említette, hogy a nyolcvanas évek óta tendenciának tartható folyamat Magyarországot sem kerülte el, azaz a kampányok belpolitikai és megélhetési kérdésekre fókuszálnak, viszont hazánkban euroszkepticista témák nélkül. Az EP választások alacsony részvételi arányában szerepet játszhat az állampolgárok tudatlansága és/vagy érdektelensége, a politika valódi és hivatalos kampányának kettőssége is.

Jáger Krisztina áttekintette a magyar EP képviselők részvételét az uniós döntéshozatalban, lehetőségeiket és mozgásterüket. Kiemelte a frakciók fontosságát és a nemzeti meghatározottság elhanyagolható szerepét, a felszólalások és jelentéstevő képviselők munkáját, a „magyar-ügyek" megjelenését és azok fogadtatását.

Szent-Iványi István „belülről" vetett fel néhány olyan kérdést, mint az Unió csillapító szerepének valódisága, amely inkább a régi tagállamok képzete, míg az Unióba újonnan csatlakozott országokra a belépésig való jó „magaviselet" attitűdje jellemző. Az európai kampányokkal kapcsolatban megerősítette az elemzők megállapításait, saját pártja kampányáról is beszélt illusztrációként, valamint az EP képviselők rekrutációja felvetésekor kiemelte, hogy a 2004-es választásokkor a képviselők több mint fele újonnan került a parlamentbe.

2007 ápr 10
magyar
Európai Mestermunkák
A Magyarországi Európa Társaság könyvbemutatója.
Megkezdődött "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya és a Magyarországi Európa Társaság szervezésében 2007. február 26-án, hétfőn 17.30-kor a Merlin Színházban.
A MET szervezésében Bakos Anita, Galambos Tamás, Miklós Bernadett, Romsics Gergely és Strausz Erzsébet vett részt a BruxInFo európai uniós tanfolyamain 2006 végén, illetve 2007 elején a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. 
Hegedűs István, Koller Boglárka, Jürgen Dieringer, Molnár Anna
A Balti-tengeri Régió Stratégia bevezetése után az Európai Unió egy új, a dunai régióra vonatkozó makroregionális stratégia kidolgozásán dolgozik.  E térség részeként és az EU jövőbeli soros tanácsi elnökeként Magyarország döntő szerepet kíván játszani az új elképzelés megvalósításában.
Bárd Petra, Paczolay Péter, Szuly Kinga
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást Szükség van-e új alkotmányra? címmel 2010. szeptember 27-én.