Civilek Európában - az érdekérvényesítés és a pályázatírás gyakorlata az Európai Unióban

Civilek Európában - az érdekérvényesítés és a pályázatírás gyakorlata az Európai Unióban

0 comments

A Magyarországi Európa Társaság és a BruxInFo három napos képzést szervezett civil szervezetek tagjai számára Brüsszelben 2005. április 25. és 29. között. A résztvevőket a MET válogatta ki, miután nyilvános felhívást tett közzé a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) hírlevelében.

A rendezvény a Nemzeti Civil Alapprogram nemzetközi civil kapcsolatok és európai integráció kollégiumának támogatásával valósult meg.

Részletes program

A brüsszeli látogatás célja, hogy a gyakorlatban - „működés közben” - mutassuk meg azt a közeget, amelyben a nemzeti, üzleti, szakágazati, regionális és - mindenekelőtt - a civil érdekérvényesítés zajlik. A sajátos európai uniós terep játékszabályairól, az egyes politikai részterületekre jellemző érdekegyeztetési folyamatokról magyar, illetve más tagállamokból érkezett szakértők, civil szervezeti vezetők, lobbisták, politikusok és európai bizottsági tisztviselők beszélnek a tanfolyam résztvevőinek. A program - nem mellékesen - új pályázati lehetőségekről és a pályázatok elbírálásának módszertanáról is alapvető információkat ad.

A kurzus során betekinthetünk az Európai Unióban aktívan tevékenykedő nem-kormányzati szervezetek, szövetségek és mozgalmak összeurópai törekvéseinek; sikereinek és kudarcainak történetébe. A gyakorlati tapasztalatok átadása, a különböző esetek - a „civil technikák” és a politikabefolyásolási eljárások - alaposabb tanulmányozása hozzájárulhat a magyar civil csoportok szemléletváltásához, európai szintű stratégiai gondolkodásának megerősödéséhez.

1. NAP, 2005. április 26. kedd

Helyszín: Palais de Residence (3. emeleti terem)

10.30 Megnyitó
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke

10.35 Az érdekérvényesítés európai uniós terepe: európai intézmények, sokszereplős játéktér, működési mechanizmusok
Fóris György, a BruxInFo ügyvezető igazgatója

11.45 Tanulható brüsszeli érdekképviseleti módszerek és technikák
Uhereczky Ágnes, a BruxInFo konzultánsa

13.00 Szendvics-ebéd a teremben

14.00 Uniós pályázatírási trükkök - a pályázatok értékelésének kulisszatitkai
Csuport Alexandra, a Magyarországi Európa Társaság tagja, az UniMarketing Magyarország Tanácsadó Kft. ügyvezetője

16.00 Roma érdekképviseleti civil szervezet Brüsszelben. Az Európai Roma Információs Iroda tevékenysége
Valeriu Nicolae, az Európai Roma Információs Iroda igazgatóhelyettese

18.30 Vacsora a „Chez Leon” étteremben (18 rue des Bouchers 1000)

Helyszín: a Brasserie „Le Paon” második emelete (35 Grand Place)

20.00 Az Európai Szabadelvű Klub alakuló rendezvénye fogadással
Szent-Iványi István képviselő, SZDSZ, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért és Hegedűs István MET-elnök köszöntője

2. NAP, 2005. április 27. szerda

Látogatás az Európai Parlamentbe

9.00 Magyarok az Európai Parlamentben: nemzeti érdekek, európai lobbik, pártpolitika
Gál Kinga képviselő, Fidesz -MPSZ, Európai Néppárt, majd
Kósáné Kovács Magda képviselő, MSZP, Európai Szocialista Párt

Látogatás az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságához

11.30 Az érdekek rejtett hálózata - a Gazdasági és Szociális Bizottság
Dr. Tóth János, az EGSZB magyar tanácsosa

13.00 Ebéd az EGSZB kantinjában

Látogatás az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságára

15.00 Harc a diszkrimináció ellen az Európai Unióban
Gesa Böckermann és Ivana Skadova, a Foglalkoztatási, szociális ügyek és egyenlő esélyek vezérigazgatósága diszkrimináció elleni és civil társadalmi kapcsolatok főosztályának referensei

Látogatás az European Citizens Action Service központjába (57 rue de la Concorde)

17.00 Európai civil ernyőszervezetek és az emberi jogok az Európai Unióban
Rose Omondi és Cecilia Liljegren, a European Citizens Action Service munkatársai

3. NAP, 2005. április 28. csütörtök

Látogatás a European Network Against Racism irodájába (43 rue de la Charité)

09.00 Az Európai Rasszizmus Elleni Hálózat bemutatkozik
Vera Egenberger, az ENAR igazgatója

Látogatás az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby) központjába (18 Rue Hydraulique)
11.30 A nők helyzete az Európai Unióban - siker sztorik és kihívások
Clarisse Delorme, policy coordinator

13.15 Ebéd a Kafeneio étteremben (134 rue Stevin 1000)

Helyszín: a Magyar Köztársaság Állandó EU Képviselete

15.00 Diplomácia és egyeztetés. Tagállamok közötti érdekellentétek - magyarországi visszacsatolás
Kiss Tibor nagykövet és Szörényi András attaché

16.30 A tanfolyam értékelése

20.00 Vacsora a De Ultieme Hallucinatie étteremben (316 Rue Royale 1210)

4. NAP, 2005. április 29. péntek

Városnézés

 

Útbeszámoló

a Magyarországi Európa Társaság és a BruxInFo által szervezett képzésről

Brüsszel, 2005. április 25-29.

Bevezetésként szeretnék annyit elmondani, hogy nagyon élvezetes és hasznos volt a tanulmányút. Remekül volt megszervezve, sehol sem volt döccenő, mindenhol fogadtak minket és komolyan vették a társaságot. Kialakult bennem egy érzékletes kép az uniós tisztviselők brüsszeli életéről, a kapcsolati hálók fontosságáról, a folyamatos jelenlét nélkülözhetetlen voltáról, arról a megfoghatatlan valamiről, amit lobbyzásnak hívnak. Az előadások és látogatások révén közel kerültünk ezekhez a folyamatokhoz, átláttuk azt a szövevényes utat, amit egy-egy érdekérvényesítő csoportnak be kell járnia céljai eléréséhez. „Mindössze” rengeteg munka, kitartás, diplomácia, helyzetfelismerés, gyors cselekvés és talán ez a legfontosabb: szervezeti ismeretek és kapcsolatrendszer kell hozzá.

A beszámolóban arra törekedtem, hogy az elhangzott előadások összefoglalóját adjam. Nem térek ki az egyes intézmények, szervezetek ismertetésére, mert a tanulmányút is feltételezte az EU-s alapismereteket. A tisztelt Olvasó ezeket az ismereteket megtalálja a megfelelő kézikönyvekben. Természetesen nem írok a program üdítő részeiről, az ebédekről és vacsorákról, ahol a beszélgetések révén a napközben hallottakat is „megemészthettük”, és a súlyos, összegyűjtött információs anyagcsomagjainkat végre lerakhattuk! Egy ilyen tanulmányútra valószínűleg dupla bőrönddel kellene elindulni - vagy előre megfogadni, hogy nem csábulunk el a szép színes, közérthető prospektusok láttán, hiszen van Internet is világon…

2005. szeptember

Geszti Judit, Soros Alapítvány, megbízott programvezető

1. nap

Az érdekérvényesítés európai uniós terepe: európai intézmények, sokszereplős játéktér, működési mechanizmusok

Fóris György (Bruxinfo)

Az előadás arra az alapvetésre épült, hogy az Európai Unió nem vagy nehezen megfogható, közös entitás. Nincsen „egy” EU, inkább sokszereplős játszmaként fogható föl, játéktérrel és játékszabály gyűjteménnyel. A játszmában való részvételhez tudnunk kell: kik játszanak, mit játszhatnak, hol a „labda” és hol tart a „mérkőzés”. A lobbyzás Brüsszelben se nem gyanús, se nem büntetendő - a legfontosabb tevékenység! Azt is fontos tudni, hogy ebben a bonyolult intézményrendszerben vannak téma- és vannak ország szerinti szerveződések.

1) „Játékosok”

Az Európai Bizottság (EB) 43 épületében kb. 20 ezer ember dolgozik, 25 biztosa miniszteri protokoll-ranggal bír, 24 főigazgatósága van. A biztosok életét a kabinetfőnökök szervezik (ők az „elérhető emberek”). Hogy ki vezeti igazából a biztost, a kabinetfőnök vagy a főigazgató, az a mindenkori erőviszonyoktól függ (akinek több évtizedes múltja van az EU/EK-ban, az „zsebre vághatja” a biztosát!).

A szervezetben mindenütt találhatunk magyarokat „civil servant”-ként (kategóriák: A, B, C - utóbbi a legalacsonyabb, pl. takarítók). Magyar civil servant-ek 24 főosztályvezetői és 6 igazgatói posztot töltenek be az EB-ben, stábjuk részben szintén magyar tisztviselőkből áll. Gyakorlatilag minden főigazgatóságon dolgoznak magyarok, ami a lobbizás szempontjából nagy előny! Viszont a minden főigazgatóságon meglévő Hungarian Unit vezetője (Head of Hungarian Unit) sosem magyar…

Az EU az EB révén tart fenn képviseleteket szerte a világban, Budapesten is van.

Civil szervezetek szempontjából a „legbujább” játéktér az Európai Parlament (EP). A plenáris elé kerülő anyagokat kötelezően előbb a 20 szakbizottság, ill. a számos ad hoc bizottság tárgyalja/dolgozza föl előbb, a plenáris ülésre már csak az ily módon „előrágott” anyagok kerülnek.

Az EP-ben 7 politikai csoport van, ezen belül vannak a pártok szerinti kis magyar delegációk, más megközelítésből 25 ország nemzeti delegációi (a magyar képviselői csoport 24 fős) alkotják az EP-t. Többféle kombináció lehetséges a nemzeti részvétel szempontjából: nemzeti delegáció az EP frakciókban, frakciók a bizottságokban, bizottsági témafelelősök a delegációkban (pl. költségvetési, alkotmányi stb. felelős). Az elismert, regisztrált lobbisták fordulhatnak továbbá magyar frakcióvezetőkhöz (pl. Szájer József, Kósáné Kovács Magda - ők sokszor fontosabb szereplők a frakcióelnököknél), bizottsági elnökökhöz, nemzeti delegációvezetőkhöz (pl. Tabajdi Csaba MSZP, Schmitt Pál, Őry Csaba delegációigazgató - Néppárt).

Kulcsembereknek számítanak a rapporeur-ök (jelentéstevők). Ahányszor törvénytervezet, állásfoglalás készül egy országról, vagy direktívákat dolgoznak ki, főrapporteur-t bíznak meg a feladattal, aki mellett co-rapporteur és „árnyék” rapporteur dolgozik, stábbal, utazási kerettel. A team feladata, hogy körüljárja a témát és referáljon.

Minden képviselőnek van két vagy több asszisztense. Ők gyakorlatilag azok a kapuk, amiken keresztül el lehet érni egy-egy képviselőt.

A Tanács (vagy Miniszterek Tanácsa) székháza Brüsszelben nagy barna, csúnya épület, mindössze néhány száz ember dolgozik benne, rendesen üres. A miniszterek ülésezés után ugyanis hazamennek.

A Tanács számára a legtöbb munkát a 25 tagország brüsszeli képviseletének vezetői, a nagykövetek és helyetteseik (COREPER I-II) végzik, valamint a szakdiplomaták (56 magyar). A COREPER I az egységes piacra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, segítőik az ún. Martens diplomaták. A COREPER II területe a horizontális politikák, ehhez szakdiplomáciai hátteret az ún. Antici diplomaták adnak.

A Tanácsi Főtitkárság gyakorlatilag ezekből a szakdiplomatákból, fordítókból és adminisztrációból áll.

Hogy a Tanács elé kerülő témák szempontjából „kik játszanak”, az a témától függ ( a 25 főváros bármelyike lehet főszereplő, nem biztos, hogy Brüsszel lesz a hangadó).

Ne feledjük, hogy nem kell Brüsszelig mennünk, ha el kívánunk érni valamit: a saját kormányunk is aktív „player” Brüsszelben, használjuk a meglévő intézményrendszer adta lehetőségeket (parlament, pártok, magyarországi érdekcsoportok úgy mint civilek, munkaadók, munkavállalók, média).

Az EU Régiók Bizottsága (RB) és az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága (GSZB) konzultatív szereplők. Az RB-nek politikai súlyú tagjai is vannak (pl. Edmund Stoiber, Jörg Haider). A GSZB munkaadói, munkavállalói és civil oldalt képvisel, 12 magyar tagja és 12 magyar póttagja van.

Az „érinthetetlenek” kategóriába sorolható az Európai Bíróság. Tudni kell, hogy nem úgy viselkedik, mint az Európa Tanács Emberi Jogi Bírósága: magánszemély ugyanis közvetlenül nem fordulhat az Európai Bírósághoz, magyar ügyek csak akkor kerülhetnek erre a szintre, ha nemzeti szinten nem tudják megoldani a problémát (Alkotmánybíróság). A 80 ezer oldalnyi acquis communautaire jelentős része az Európai Bíróság által alkotott „törvény”, nem csak a Tanács és az Európai Bizottság által hozott rendeletek, irányelvek stb. alkotják.

Az EU körül mintegy tízezer érdekcsoport mozog.

Az érdekcsoportok 2/3 része üzleti érdekeket képvisel. Olyan konzultáns, vagy tanácsadó cégek találhatók itt, mint pl. a Unice, az ERT vagy a Eurochambres.

Ágazati, szakmai érdekeket képvisel egy másik nagy részük (cukoripar, autóipar, gyógyszergyártás stb.).

Munkavállalói érdekcsoport az ETUC.

Társadalmi érdekek érvényesítése a célja az érdekcsoportok 1/5 részét képező fogyasztóvédőknek, esélyegyenlőségi szervezetnek, a World Wildlife Fund-nak, a Greenpeace-nek, a Föld Barátai Egyesületnek, stb.

Területi, regionális érdekeket képviselnek a 240 régióból szervezett érdekcsoportok, melyek főként a Régiók Bizottsága körül mozognak.

Az érdekcsoportok 10 %-át profi lobbi irodák jelentik, melyek szintén jelen vannak Brüsszelben (pl. Deloitte & Touche, Ernst & Young, PricewaterhouseCoopers stb.)

2) „Ki mit játszhat”?

Az EB kezdeményez és vissza is von (!) jogszabálytervezetet - de soha nem dönt. Fontos megjegyezni ebben az összefüggésben EB nemzetek feletti voltát. Balázs Péter, volt magyar biztosunk megjegyezte: 32 éve köztisztviselő, de biztosként először élte át azt, hogy nem kapott megbízást kormányától és nem kellett jelentéseket sem írnia.

Az EU Tanácsa dönt, de csak arról, amit az EB kezdeményez.

Az EP együttdönt a Tanáccsal, de maga nem kezdeményez. Arról dönt, amit eléraknak.

Gyakorlatilag egyik szereplő sem abszolút, de egyik sem hagyható ki.

3) Hol tart a „mérkőzés”?

Első félidő:

Az EB jogszabálytervezetet alkot (közreműködők: főigazgatóságok, kabinetek), ennek eredménye a „zöld könyv”, mely gyakorlatilag felveti a problémát és társadalmi vitára bocsátja.

A „fehér könyv” ezek alapján kidolgozott megoldási opciókat tartalmaz (közreműködők: főigazgatóságok, kabinet, tagországok szakértői), melyet szakmai, politikai vitára bocsátanak.

Ezt követi egy kommunikációs szakasz a „házon belüli” vita alapján (főigazgatóságok, kabinet, 25 biztos - 24 főigazgató közötti egyeztetés, biztosok kollégiuma)

Az utolsó mozzanat a jogszabály tervezet (egy opció).

Második félidő:

Az EU Tanácsa elé kerül a tervezet. Itt lépnek be a tanácsi munkacsoportok (Antici, Martens diplomaták, szakemberek), a COREPER I-II, a szakminiszterek. Mivel a Tanácsnak magának nincsen döntéshozatali jogosítványa, a tervezetről alapvetően politikai döntést hoz és visszautalja a Bizottsághoz.

Az EP véleményez, egyetért, együttdönt a Tanáccsal. Gyakorlatilag a törvényalkotás többségét ma már az együttdöntés és az egyetértés teszi ki, azonban az együttdöntésben is gyakorlatilag elnyújtott vétójoga van az EP-nek.

4) Mikor, kinél, hol keressük a labdát?

Hazai pályán a minisztériumoknál (EB komitológia, tanácsi tárgyalási mandátum), a kormánynál (tanácsi tárgyalási mandátum), parlament (nyomásgyakorlás a kormányra), pártok (nyomásgyakorlás a kormányra és a MEP [1] -ekre).

Brüsszeli pályán nemzetközi és magyar lobbi szervezeteket érdemes megkeresni (mindhárom EU intézmény felé léteznek csatornák), valamint a magyar MEP-eket.

Tanulható brüsszeli érdekképviseleti módszerek és technikák

Uhereczky Ágnes, BruxInfo

Az előadás azzal a meglepő kijelentéssel kezdődött, hogy nem biztos, hogy mindenért Brüsszelben kell lobbizni. Létezik ugyanis az ún. „Brussels route of influence” mellett a „national route of influence” is.

A brüsszeli lobbizást már az EB kezdeményezése előtt el kell kezdeni. Fel kell venni a kapcsolatot azokkal, akik a kezdeményezési folyamatban benne vannak. Az EB fontos kritériuma a transzparencia, minden információt megjelentetnek a honlapjukon, amely nagyon felhasználó barát. Ugyanakkor főigazgatóságonként különböző a megjelenítése a weblapoknak, ehhez hozzá kell szokni. Az EU célkitűzéseinek ismeretében meg lehet érezni egy-egy témáról, hogy stratégiai cél lesz belőle, oda pedig pénzeszközök fognak átcsoportosulni! (Ld. lisszaboni célkitűzések - cél: az EU dinamikus, erős gazdaság, képzett térség stb.) Amikor az EP-hez kerül az ügy, rapporteur-t neveznek ki, a lobbisták pedig oda csoportosulnak.

A lobbisták fő tevékenysége az információszerzés és -adás (a Head of Unit-ok például „elefántcsonttoronyban” élnek, elszakadva a realitástól, fontos számukra a tájékoztatás). Másik területük az érdekképviselet. Fontos a partnerkeresés (együttműködés, projektek, üzlet! céljából), ez azzal jár, hogy naponta kell fogadásokra, szemináriumokra, tréningekre járni. A kapcsolatépítésnek is alapvető színterei ezek az események, fontos a „networking”. A kapcsolatokat nem elég megteremteni, ápolni kell és használni (élő névjegykártya kartoték!!)

A kapcsolatépítés a következő helyeken lehetséges. A kapcsolat megteremtése lefelé menve egyre nehezebb.

- regionális irodák, érdekképviseletek

- szövetségek (pl. EBN: European BIC Network)

- állandó képviseletek

- Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság, AER: Assembly of the European Regions, stb.

- nemzeti szakértők, kutatók (pl. az EP-nél / „árnyékdokumentok”), újságírók

- parlamenti asszisztensek [2] , auxiliere-ek (utóbbiak ált. 3-4 hónapot dolgoznak egy-egy speciális ügyön)

- MEP-ek, EB hivatalnokok, ET hivatalnokok - őket a legnehezebb megközelíteni.

A lobbizás tulajdonképpen kísérlet arra, hogy a döntéshozatali folyamatot a saját érdekeinknek megfelelően befolyásoljuk. Mind gazdasági, mind politikai ügyekben lehet lobbizni. Nincs íratlan szabály arra vonatkozóan, hogy hol végződik a networking és hol kezdődik a lobbizás - ügyesen kell balanszírozni a határvonalon.

A lobbizási technikák szempontjából az alábbi elemek fontosak:

- időtényező (zöld könyv, fehér könyv, nyilvános konzultáció)

- élő kapcsolat rendszer!

- stratégiai partnerek megléte (pl. pályázat nyerés sarkköve a partneri kör)

- reciprocitás: ne csak kapni akarjunk! (először mindig adni kell - van aki kihasználja, de utána könnyebb kérni)

- érdemes a konkrét elképzeléseket 10 sorban összefoglalva átadni

- információ források: konferenciák, szemináriumok, projektbemutatók / zártkörű találkozók, „lunch-box meetings” / közvetlen kapcsolat felvétel, telefon, e-mail, személyes találkozó / MEP asszisztensek, Régiók Bizottsága - Gazdasági Szoc. Bizottság tagjai / rapporteur-ök, hivatalnokok, MEP-ek

- attitűd: mindig pozitív legyen!

- pályázatoknál: ne legyünk először főpályázók, csak partnerek

- proaktivitás: kezdeményezzünk, szervezzünk mi találkozókat.

NGO lobbizási célok:

Brüsszelben is állandó gond a pénzszerzés, ezért a legfontosabb cél a fund raising. Pályázatokon való részvétel szempontjából ugyanolyan fontos a projekt-partnerek megtalálása. Ápolni kell a tagsággal való kapcsolatot, mert a tagsági díj fejében szolgáltatásokat kell nyújtani. Tevékenységük fő irányát azonban a jogszabályok kezdeményezése és a jogszabály alkotás befolyásolása (pl. European Disability Forum, fogyasztóvédelmi szervezetek stb.), valamint az „awareness raising” = figyelemfelkeltés jelenti.

A civil szervezetek fő eszközei az információs kampányok (pl. „70 Cents for Culture” - EFAH, Eurpean Disability Forum akadálymentesítési kampánya, vásárlói brosúrák a fogyasztóvédelmi szervezetektől stb.), kerekasztalok-konferenciák, tanulmányok-jelentések (saját kiadásúak, valamint az EP, Tanács számára), valamint szakértők biztosítása az uniós intézmények számára.

EU terepen lobbizóknak feltétlenül ismerniük és rendszeresen olvasniuk kell az Eur-Lex „Legislation in preparation” oldalát, melyen az előkészítés alatt álló uniós szabályok anyagai olvashatók: http://europa.eu.int/eur-lex/en/search/search_lip.html

Fontos tudni, hogy lobbizásra nem lehet az EU-tól támogatásért pályázni!

Hogyan írjunk pályázatot?

Csuport Alexandra, UniMarketing Magyarország Tanácsadó Kft, Magyarországi Európa Társaság

A prezentáció részletesen kitért a pályázatírás valamennyi lépésére.

Tisztáztuk a projekt fogalmát, a projekt ciklus lépéseit, a projektjavaslat alapkérdéseit (mit-miért-hogyan-mikor-mennyiért). A projektjavaslat megfogalmazásának eszközei a problémafa-célfa (érdemes „post-it” cédulázós módszerrel dolgozni), a SWOT analízis, a logikai keretmátrix megalkotása, az időbeli ütemezéshez a GANTT diagram készítése, valamint a költségvetés megtervezése.

A logikai keretmátrix lényege, hogy a projekt általában szervesen kapcsolódik egy nagyobb közpolitikai célhoz, ezt kell megragadni a mátrix kitöltésekor. Többféle technika létezik, lehet a végcéltól a nagyobb összefüggések felé haladni, vagy fordítva (egymásra épülő hívószavak: politika, program, projekt).

A pénzügyi tervezésnél fontos az alulról történő építkezés. Nem jó taktika a túltervezés, az EU-s pályázatoknál a realisztikus tervezést részesítik előnyben. Figyelni kell az elszámolható és nem elszámolható költségekre, az önrész feltüntetésére. A pénzügyi tervezéshez tanácsadót lehet igényelni a pályázat kiírójától.

A projekt kidolgozásakor a pénzügyi terv csak egyik a szükséges tervezési elemek közül. Át kell gondolni a pályázatot az elvégezni tervezett munka és a rendelkezésre álló humánerőforrás szempontjából is. Végül figyelmet kell fordítani a pályázati dokumentációra.

Az uniós elvárások a pályázatok elbírálásánál a partnerség, a programozás (az egyes pályázatok illeszkedjenek egy nagyobb célkitűzéshez), az addicionalitás (az EU nem az egyedüli forrás! ld. NFT I, II), a koncentráció (támogatás a leginkább rászoruló régióknak) és a kompatibilitás (meg kell felelni az EU-s szabályozásnak és alapelveknek).

Ezen felül minden pályázatnál figyelembe kell venne bizonyos horizontális elveket (környezetvédelem, esélyegyenlőség), melyek az összes EU-s politikát áthatják.

További elvek a nemzetköziség, az innováció, a disszemináció (az eredményeket terjeszteni kell) és a multiplikáció (a projekt hozzon magával tovaterjedő hatást).

ERIO Európai Roma Információs Iroda

Valeriu Nicolae, igazgatóhelyettes

Az iroda önálló, non-profit szervezet, nem az Európai Bizottság hozta létre, mint sokan gondolják, hanem egyházi támogatásból, politikusok és magánemberek adományaiból létesült.

A program szerint az előadó az érdekképviseletről és lobbizási technikákról nyújtott volna összefoglaló képet. Az előadás azonban inkább gyakorlati tanácsok és tapasztalatok halmaza volt, így is érdekes azonban. Arról, hogy az ERIO mit tart pontosan feladatának (mission), nem tudtunk meg sokat. Gyakorlatilag az a benyomása keletkezett mindenkinek, hogy az iroda először észrevetetni szeretné magát Brüsszelben és ráirányítani a figyelmet a romák problémáira. Az „advocacy and lobbying” számukra egy sikeres marketing kampányhoz hasonló tevékenység („to make lots of noise”; „nobody remembers hard working losers, but everybody remembers winners”). A jól felépített kampány konkrét esetekkel, tényekkel dolgozik, az emberek szívéhez szól („reach people emotionally and, then, you can educate them”). Közvetítő eszközként említette az Internet-et, hirdetést, grassroot akciókat. A kampányok lehetnek jogi, politikai tartalmúak, hírességek bevonásával. Más műfaj az Európai Bizottság: ott száraz jelentéseket várnak.

Valeriu Nicolae elmondása szerint 186 civil szervezet akar az ERIO tagja lenni. Az iroda azonban először sikeres szeretne lenni, csak azután kíván tagokat felvenni. Partnerszervezetük az ERRC, de egymástól függetlenül dolgoznak.

Az iroda mindössze három munkatárssal rendelkezik: az új igazgató, Ivan Ivanov és az igazgatóhelyettes mellett egy gyakornokot foglalkoztatnak.

2. nap

Látogatás az Európai Parlamentben

Gál Kinga, MEP / Fidesz

A képviselőnő tagja annak a csoportnak, melynek célja az Alapvető Jogok Ügynökségének létrehozatala. A tanulmányútra következő héten szavazott Franciaország az Európai Alkotmányos Szerződésről (és benne az alapvető jogokat tartalmazó dokumentumról). Ennek kapcsán beszélt Gál Kinga arról, hogy már régóta gondolkodnak azon, mi lesz, ha a szavazás negatív eredménnyel zárul. Úgy gondolták, nem szabad mindent föltenni az alkotmányra, így a legjobb megoldásnak az Ügynökség létrehozatala tetszett. Ennek hatóköre persze ütközne az Európa Tanács jogköreivel, ez kényes probléma. Ezért úgy döntöttek, hogy az Ügynökség bíráskodást nem fog folytatni, új emberi jogi dokumentum nem fog születni.

Kovács Barna, EP

Parlamenti rapporteur-ként dolgozik. Munkája állandó konzultációt, egyeztetést, jelentésírást foglal magában. A parlamenti plenáris ülés előtt mindig politikai érdekegyeztetés zajlik. Példaként említette a vajdasági magyar családverést: egy hét volt arra, hogy az ügy a plenáris ülés elé kerüljön. Gyakorlatilag mindegyik politikai csoportban kellett találni valakit, aki hajtja az ügyet és rendkívüli eseményként kezeli. Ez az esemény jó példa volt arra, hogy a magyarok a különböző frakciókban közös célért jól együtt tudnak dolgozni.

Kiemelte, hogy a parlamenti frakciók szerinti megosztás mellett kialakult egy Észak-Dél ellentét is. Az újonnan felvett országok képviselői még nem találták meg a hangot.

Az Alapvető Jogok Ügynöksége azért alakulna, hogy legyen egy EU-s szerv, mely kifejezetten az EU tagállamaiban érvényesíti az alapvető jogokat („EU-s ejnye-bejnye”) az Európa Tanács nem túl hatékony működése mellett. A belső tagállami döntések feleljenek meg ezeknek az előírásoknak, tudatosítsák a polgárokban, hogy mihez van joguk („awareness raising”).

Az Ügynökség független, jelentést adhat ki, ajánlásokat tehet, de az a cél, hogy az Európai Parlamenthez legyen csatolva (együttdöntés).

Kósáné Kovács Magda, MEP, a szocialista frakció alelnöke / MSZP

Molnár Klára, asszisztens

Kósáné szoros időbeosztása miatt (frakcióelnöki értekezleten volt) csak később tudott csatlakozni, addig Molnár Klára beszélt bevezetésként a képviselő asszony munkájáról.

A döntés-előkészítő fórumok közül rendkívül erős testület az elnökök értekezlete. Itt döntik el, hogy mely dossziékhoz nyúlnak hozzá és innen viszik az elnökök a híreket a saját frakciójukhoz. A másik döntés-előkészítő fórum a szakbizottságok.

A Parlamentben az új országok képviselőivel nem nagyon tudnak mit kezdeni, de funkciókat adtak nekik. Minden fontos testületbe beválasztottak egyet az új országokból. A legnagyobb két parlamenti pártcsoport alelnökei (7-7 van) között találjuk Kósánét és Szájer Józsefet.

Nyelvi szempontból az új országok hátrányban vannak. 20 hivatalos nyelv van (a máltaiak lemondtak a sajátjukról), a tolmácsolásból sokszor kimaradnak az újak (a lengyelek emiatt ki is vonultak a teremből). Az anyagok „kutyafuttában” készülnek, sokszor több nyelven kapják kézhez (pl. a törzsanyag magyarul, az indoklás portugálul), ez akadályozza a mindennapi munkát. Az új országok próbálnak érdekvédelmi fórumokat kialakítani, így például a „Visegrád plusz” csoport, tehát a négy visegrádi ország, Szlovénia és Ausztria képviselői minden plenáris héten összegyűlnek.

A tanulmányút idején minden az Alkotmányos Szerződés körül forgott, aki élt és mozgott és tudott franciául (mint Kósáné), az pártfrakciótól függetlenül segített kampányolni a szerződés mellett Franciaországban.

A parlamenti képviselői munka sok utazással jár. A képviselő asszonynak több helyen van asszisztenciája (Budapest, Strasbourg, Brüsszel - Strasbourgban két asszisztens rotációs rendszerben váltja egymást). A naptárban különböző színnel jelölik, hol kell éppen lenni: „sárga hét”: választókerületi hét Magyarországon, „piros hét”: plenáris ülések Strasbourgban, „kék hét”: frakcióülések, „rózsaszín hét”: bizottsági ülések.

Július 15. és augusztus 31. között szabadságon van mindenki, ez az időszak Brüsszelbe uborkaszezon. A legtöbb tevékenység március-április-május és október-november idejére esik, a december-január és a nyári időszak csendes.

Kósáné Kovács Magda azzal kezdte közvetlen hangú előadását, hogy a döntéseknek mindig van egy formális és informális hálója és az informális az erősebb. Ez az Európai Parlamentben az asszisztensek, rapporteur-ök, shadow rapporteur-ök, koordinátorok stb. sokaságát jelenti. Rendkívül sok anyagot kell előre elolvasni, mert az értekezleteken, üléseken már nincs idő sok vitára, az előadás napján például 2 óra alatt 600 módosító indítványt szavaztak meg. A titkárságok a koordinátorok alá dolgoznak, a koordinátorok instruálják azután a képviselőket a döntéseknél.

A képviselő asszony tagja az ún. LIBE bizottságnak, mely emberi jogi, belbiztonsági, határrendészeti ügyekkel foglalkozik. A bizottságban a legális és illegális migráció ügyével is foglalkoznak, de hátra sorolják, bár a gazdasági bevándorlók helyzetének megítélésében egyetértenek (ugyanakkor ez a felfogás ellentétes az újonnan csatlakozó országok munkavállalási moratóriumával!).

Brüsszelben rendkívül erős lobbyszervezetei vannak a fogyatékossággal élőknek, a leszbikusoknak és homoszexuálisoknak és az időseknek (2020-ra 20 millióval fog emelkedni a 80 éven felüliek száma!). Az utóbbi kapcsán hozzáfűzte, hogy az EU-ban 75 évtől számítják az idős kort és hamarosan 74 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Az Európai Parlamentben léteznek ún. „intergroup”-ok, pártközi csoportok, melyek legalább három pártból kell hogy tagokat számláljanak. Kósáné tagja a következőkben felsoroltaknak, melyekben elmondása szerint nagyon konstruktív munka folyik (kivéve az EU-ellenes intergroupot, akik mindenre nemet mondanak). Az idősügyi munkacsoportban jelen van az Európai Szociális Platform és az Európai Szegénység Ellenes Hálózat képviselője is, a fogyatékossággal élőkkel foglalkozóban pedig a European Disability Forum. Az Anti Racism and Diversity nevű csoportban izgalmas kérdésekről folyik a párbeszéd a török bővítés kapcsán (hol vannak Európa politikai és geopolitikai határai, Európa keresztény alapokon stb.). A Szekuláris Európa munkacsoport állam és egyház szétválasztása érdekében tevékenykedik. Létezik egy kisebbségi nyelveket képviselő munkacsoport, melynek tevékenysége a nemzeti határokon belül élő kisebbségek számára lehet izgalmas.

A képviselő asszonynak internetes honlapja van, ahová módosító indítványokat lehet küldeni. Azokat a témákat, melyekkel előre láthatóan foglalkozni fog az Európai Parlament, fölteszik a weblapra, ezekre lehet reagálni.

Látogatás az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságára

Gesa Böckermann és Ivana Skadova, Anti-discrimination and Civil Society részleg

Látogatás az Európai Szociális és Gazdasági Bizottságnál

„Az érdekek rejtett hálózata”

Tóth János, az EGSZB tagja

Az előadó üzletember, Magyarországon az Ipari Parkok Egyesületének alelnöke. Elmondása szerint az EGSZB az érdekérvényesítés egyik fóruma az unión belül, az alapot ehhez az EU szerződései (Római, Nizzai) biztosítják. Jelenleg 317 tagja van, 12 magyar képviselővel. Döntéshozó szervei a elnökség, a vezető testület és a közgyűlés. Évi 9 plenáris ülést tart a Bizottság, a szekciókban viszont állandó munka folyik (a hatból minden tagnak kettőben kell tevékenyen részt vennie), havonta egyszer összeülnek. Alapnyelvek a francia és az angol. A Bizottság tagjait a tagállamok kormányai jelölik (az EU a jelölés módjába nem szól bele), a tagságot a Tanács erősíti meg. Magyarországon az OÉT és a tripartit egyeztetésben résztvevő szervezetek delegálták most az első körben a képviselőket.

Az érdekérvényesítés, érdekképviselet a francia parlamenti mechanizmus szerint működik. A munkacsoportokban érdemes megközelíthető képviselőt keresni, melyek az egyes tárgyalt kérdésekről véleményt készítenek a plenáris ülések számára. A Bizottság tagjai munkájukhoz szakértőket vehetnek igénybe (az EGSZB fizeti), a DG-k szakembereit is fölkereshetik. Minden témának van előadója, szakértője, workshopot-konferenciát is lehet szervezni az egyes kérdésekről. Maga a működés azonban nem nyilvános. (??)

Az EGSZB az Európai Parlament irányában nem hatékony, viszont kapu a Bizottság felé. Javaslati joga csak a Bizottságnak van, a Parlament önmagától nem kezdeményez jogszabályt. Amit az EP megkap, azt az EGSZB már látta: a bizottság javaslatok 80 %-át konzultálják az EGSZB-vel. Így, bár a Parlament szerepe is egyre nő a döntéshozatalban („participatory democracy”), az EGSZB szerepe is egyre fontosabb lesz (nem ettől az, de kétségtelenül megkönnyíti az együttműködést, hogy a múlt évig Brüsszel túlsó végén volt a székhelyük, idén beköltöztek a rue Belliard-ra).

Az EGSZB tagjai nem részesülnek fizetésben munkájukért, de költségeiket térítik. A munkavégzés intenzitása mindenkinek a saját lelkiismeretére van bízva, nincs beszámolási kötelezettség. Az EGSZB nem rendelkezik bőséges anyagi háttérrel, kevés a pénz publicitásra pl. nincsenek források arra, hogy a honlapot az EU összes hivatalos nyelvén megjelenítsék. Nagy konferenciákat szoktak rendezni, a szakmai kompetencia nagyon fontos.

Tőle hallottunk néhány szót a Régiók Bizottságáról is, mellyel közös épületben vannak. Az RB több promóciót vállal, az egyes régiók bemutatkozásához rendszeresen szerveznek eseményeket. Kevesebb ügyben nyilvánít véleményt, inkább az előbbire fordítanak forrásokat.

ECAS European Citizens Action Service

Rose Omondi, Cecilia Liljegren

Az ECAS az egyik legaktívabb, az EU berkeiben már jól ismert civil kontakt szervezet Brüsszelben. 1990-ben alakult non-profit szervezet, melynek célja tanácsadás, képzés, fórum biztosítása a civilek számára „hangjuk hallatásához” az EU-ban. Tagsági alapon működik, de működésük biztosításához rengeteg pályázatot írnak maguk is (ld. pl. Cooperate c., több éves, uniós támogatással működő programjukat, mely civil szervezetek és önkormányzatok együttműködésének javítását célozza). Kelet-közép-európai civil szervezetek képviselői számára ösztöndíjat hirdetnek, mely brüsszeli tartózkodást tesz lehetővé és az ECAS segítségével kapcsolatfelvételt, tájékozódást az EU intézményeiben és a Brüsszelben elérhető nagy európai civil ernyőszervezetek világában. Figyelemmel kísérték az európai alkotmány létrejöttének folyamatát, az Act4Europe szervezettel együttműködve rendszeres tájékoztatást nyújtottak az érdeklődő civileknek.

3. nap

Látogatás a European Network Against Racism (ENAR) irodájába

Vera Egenberger, igazgató

Látogatás a European Women’s Lobby központjába

Clarisse Delorme, szakpolitikai koordinátor

A Magyar Köztársaság Állandó EU Képviselete

Kiss Tibor, nagykövet

Szörényi András, attasé

A képviselet rendkívül jó helyen van, a rue de la Loi sarokhoz közel, tehát az EU-s városrész közelében. Az attasé elmondása szerint abszolút elfogadást tapasztalnak az uniós intézmények részéről és „teljes fordulatszámmal” működnek, nem lassította le tevékenységüket az ország uniós tagságával járó átszervezés (van olyan új tagországi képviselet, ahová még most is érkeznek munkatársak). Kb. 100 munkatárs dolgozik a képviseleten, a legtöbben a magyar Külügyminisztériumból vannak kint, többnyire fiatal, több nyelven beszélő szakemberek. A magyar kormányzattal teljes szimbiózisban működik a képviselet, a felépítése is hasonló.

Az igazi munka szakértői szinten zajlik (ld. COREPER I-II) a munkacsoportokban. 250 tanácsi munkacsoport van, melyek a Bizottság részére kidolgozzák a javaslatokat. A tanulmányút idején a román-bolgár csatlakozás (magyar érdekek megjelenítése! nemzetiségi problémák, környezetvédelem), a horvátországi tárgyalások, az európai alkotmány ügye és a 2007. utáni költségvetés kialakítása foglalkoztatta a képviseletet leginkább.

Magyarország a menetrend szerint 2010-11-ben lesz soros elnöke az Uniónak Spanyolországgal és Belgiummal együtt.

A képviselet fő tevékenysége tulajdonképpen a „szövetséges keresés”, azaz hogy milyen magyar érdekek mellé milyen országokat, vagy országcsoportokat és milyen alkupozícióban tudnak állítani. Ebből a szempontból a visegrádi országok természetes szövetségesként kínálkoznak. Vannak „összekacsintós” országok (spanyol-portugál, német-lengyel), Magyarország pl. a költségvetés ügyében Ausztriával és Szlovéniával alakított ki kapcsolatot.

A magyar tisztviselők, tisztségviselők szerepléséről általában az a vélemény, hogy kevés a megnyilvánulás (bár a Tanácsban a nagykövetek, miniszterek és államtitkárok megszólalhatnak). A képviselet hatásköre a kapott mandátumon is múlik, hiszen szigorúan meg is köthetik a kezét (ezt Magyarországon a tárcaközi bizottságok határozzák meg). Általában azt lehet mondani, hogy olyan gyorsan kell reagálni és olyan kemény érdekérvényesítés folyik, hogy kevés idő van a formaságokra, udvariaskodásra. Ez a stílus még új a legtöbb újonnan csatlakozott ország számára, ill. a most tárgyalók számára (pl. a román, bolgár megfigyelők, akik részt vehetnek egyes üléseken, nem érzékelik az időt).

A képviselet munkája főleg tanácsi munkát jelent. Amikor a Bizottság letesz egy javaslatot a Tanács asztalára, „belép a képbe” nagykövetség. A javaslatot elkezdik tárgyalni a munkacsoportokban (Magyarországról 11 különböző államigazgatási szervtől vannak ezekben), és itt lesz szerepe a COREPER-nek. A munkacsoportokban résztvevők havonta egyszer-kétszer találkoznak, a találkozó előtti egyeztetéseket az ún. Antici diplomaták (nagykövet helyettese) szervezik, akik megnyilvánulhatnak a nagykövet helyett. Ideális esetben már munkacsoporti szinten meg lehet tárgyalni a javaslatot és megtalálni a mindenkinek megfelelő megoldást. Ha mégsem, akkor kerül föl az ügy COREPER szintre (egyébként is, de ideális esetben csak rá kell bólintani). A COREPER I a belső piaci szabályozással foglalkozik, a COREPER II pedig külső területekkel.

A 11 államigazgatási szervből lévők 8 osztályba sorolva dolgoznak itt, ez a 8 tanácsi formáció struktúrájának felel meg (gyakorlatilag tükörképe a Tanácsnak - magyar döntés alapján történt így). A 8 osztály: általános és külügyek (ketté fog válni), pénzügyek (Ecofin), bel- és igazságügy, mezőgazdaság és halászat, transzport-energetika-telekommunikáció TRENT, környezetvédelem, foglalkoztatási és szociális ügyek, versenyképesség, oktatás-ifjúság-kultúra.

Ún. egycsatornás irányítás van: ami a képviseletre érkezik, az egy helyről, már „letárgyalva” érkezik. Ez azért fontos, hogy a magyar álláspont egy és oszthatatlan legyen.

A heti menetrend a következő:

Csütörtökön van COREPER ülés, 24 órán belül jelentést kell küldeni Magyarországra, hogy mi történt, hol van szövetségesünk stb. Pénteken emiatt általában estig dolgoznak. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, az EKTB szétküldi a kérdéseket az érintett minisztériumoknak. Hétfőn-kedden 48 órán belül minden minisztérium leírja az álláspontját, szerdán 24 órán belül az EKTB összefoglalja az álláspontokat, megtárgyalják és szerdán este kiküldik az állásfoglalást.

Az EKTB igazából alacsony szint az ügyek megtárgyalására: ha nem sikerül egyezségre jutni, akkor összeül az integrációs kabinet, ha itt sem, akkor kormányszintre kerül a probléma, és csúszik egy hetet a dolog: nincsen magyar álláspont! Ilyenkor a képviselet többféleképpen viselkedhet, ami a diplomácia szabályainak még megfelel: lapít, esetleg mellébeszél („továbbra is támogatjuk / nem támogatjuk”), esetleg a képviselő kockáztathat, ha úgy érzi, ki tudja számítani a magyar lépést és mond valamit (utána „megdicsőül” vagy „meghal”). Lehet fenntartással is élni: a vizsgálati fenntartás a javaslat tartalmával való egyet nem értést jelenti, a nyelvi fenntartás pedig a nyelvezetre vonatkozik (ezt általában a franciák szokták alkalmazni). A nyelvi fenntartásokat általában az utolsó előtti ülésen szokták bejelenteni, bár egyre jobbak a fordítók és tolmácsok.

Mellébeszélni nem sokáig lehet, a jogszabályalkotásnak van íratlan szabálya is. Mindenki arra törekszik, hogy elfogadható megoldás szülessen az összes érdekelt számára.

A COREPER-ben 250-féle téma van egy asztalon, itt köttetnek az alkuk annak alapján, hogy kinek mi a legfontosabb. Csomagmegoldásokat is lehet találni, a kis veszteség-nagy nyereség elve alapján. Ha a COREPER-ben nem tudnak megegyezni, felkerül az ügy miniszteri szintre.

Nagy a nyomás, föl kell venni a tempót, elvileg alig van idő szakértők bevonására, velük a kérdések megtárgyalására. A fentebb vázolt menetrend akkor működik, ha az EKTB-ben elfogadják a szakértők egyeztetett véleményét. Az üléseken annyira nincs idő, hogy az egyetértést nem lehet elmondani, csak ha ellenvetés van, akkor érdemes megszólalni, röviden, érthetően.

A Tanácsban, még ha formálisan meg is van a többség, az elnökség általában nem bocsátja szavazásra a kérdést. Addig tárgyalják, amíg konszenzusos megoldást nem találnak.

Kérdésekre válaszolva a nagykövet elmondta, hogy a Bizottságot általában mindenki úgy kezeli, mint „ellenséget”. Óriási fegyver a kezében a visszavonási jog, az utolsó pillanatban is visszavonhatnak javaslatokat. Ha egy dosszié pl. két hónapig nem kerül napirendre, a Bizottság általában azt mondja: „szakértőink még dolgoznak rajta”. Hatalmában áll elhúzni, elfektetni javaslatokat, utána pedig visszavonhatja.

A magyar mentalitás számára újdonság az EU-ban szokásos kompromisszumkeresés. Mi még ott tartunk, hogy az EU nem egyenlő Magyarországgal, „mit itthon csináljuk a politikát, az EU az valami más”. Meg kell értetni az emberekkel a kompromisszumos szemlélet lényegét, ez évtizedekbe kerülhet, míg politikusaink is átveszik, megértetik és az emberek elfogadják.

Egy esetleges kormányváltáskor a képviseleten szakértői szinten nem várható változás, csak nagyköveti szinten, hiszen a nagykövet és az aktuális miniszterelnök között szakmai bizalomra van szükség. A diplomaták és a szakértői gárda általában 6-8 évig kint maradnak. Nagyon jó gyakorlat, hogy az otthonról érkező diplomaták, szakemberek helyére megy haza a brüsszeli kolléga, így az otthon dolgozó teljesen átlátja a folyamatokat, szakszerű mandátumok (állásfoglalások) érkeznek a heti ülésekre.

[1] MEP: Member of the European Parliament

[2] ún. „gate keeper”-ek - általában fiatalok (A8 kategória: frissen végzett diplomás). Téma szerint kell kiválasztani, hogy kit közelítünk meg, általános szokás az együttebédelés. Biztosan meg lehet tőlük tudni, hogy mikor és hol lehet egy MEP-et megtalálni, mikor érdemes megpróbálni beszélni vele.

Készítette: Geszti Judit 

A brüsszeli képzésen résztvevők listája:

1. Bodrogi Bea, a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodája, igazgatóhelyettes

2. Danka Anita Csilla, Európai Roma Jogok Központja, jogász

3. Dulai Ágoston, Nap Klub Alapítvány, ügyvezető

4. Erdős Tamás, Pataki Diákok Szövetsége, igazgatósági tag

5. dr. Földi István, Debreceni Reanimációs Interaktív Műhely, alapító tag

6. Geszti Judit, Magyar Soros Alapítvány, programvezető

7. Juhász Judit, Budapest Institute for Gradual International and Diplomatic Studies, Budapesti Corvinus Egyetem, hallgató, egyben a Planet Alapítvány képviselője

8. Kóbor Ildikó, Partners Hungary Alapítvány, programvezető

9. Mészáros Mercedes, Váltó-sáv Alapítvány, szakmai vezető

10. Regőczi Miklós, a Média Regia Egyesület Székesfehérvár képviselője

11. Takács Ildikó, a Reprodukciós Egészségért Alapítvány képviselője

12. Tari Attila, Magyar Helsinki Bizottság, ügyvéd, program-koordinátor

13. Bárd Petra, Magyarországi Európa Társaság, alelnök

14. Csuport Alexandra, UniMarketing Magyarország Tanácsadó Kft, ügyvezető, egyben a Magyarországi Európa Társaság tagja

15. Hegedűs István, Magyarországi Európa Társaság, elnök

2005 ápr 25
2005 ápr 26
2005 ápr 27
2005 ápr 28
2005 ápr 29
magyar
A Média és politika című nemzetközi konferenciasorozat első rendezvénye a Budapesti Európai Ifjúsági Központban 2000. április 7-8-án. Freedom of the Media in Central and Eastern Europe - International Conference in Budapest, 7-8 April 2000 -
A Média és politika című nemzetközi konferenciasorozat második rendezvénye a Budapesti Európai Ifjúsági Központban 2000. június 2-3-án. European Public Sphere - the European Union and its Coverage in the Media of the Member States and the Candidate Countries  
A Média és politika című nemzetközi konferenciasorozat harmadik rendezvénye a Budapesti Európai Ifjúsági Központban 2000. október 6-7-én. News Media and Politics - Independent Journalism - International Conference in Budapest, 6-7 October 2000 -
Az Élet és Irodalom és a Népszabadság újságírója, a hirszerzo.hu internetes portál vezető szerkesztője előadása a Média és politika - független újságírás című konferencián 2000. október 6-án.
Joan Puigvert a spanyol álláspontról, érdekekrol tartott eloadást az Európai Unió reformjával és bovítésével kapcsolatban. A nizzai folyamat spanyol értékelése szerint elso alkalommal fordult elő, hogy nem integráló, hanem regresszív, dezintegráló jellegu kérdések kerültek elotérbe.