Alapszabály

Alapszabály 2016. május 16. Általános rendelkezések 1. § (1) A társaság neve: Magyarországi Európa Társaság (a továbbiakban: a társaság). (2) Székhelye: 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11, 2. emelet 1. (3) A társaság Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület. (4) A társaság jogi személy. (5) A társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: "Ptk.") szerinti egyesület.

A társaság céljai és eszközei 2. § (1) Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatok és általában Magyarország politikai, gazdasági és kulturális helyzetének figyelemmel kísérése az euroatlanti térségben. (2) A nemzetközi politikai élet és a nemzetközi kapcsolatok Európát, különösen az Európai Uniót érintő kérdéseinek figyelemmel kísérése. (3) Az egységesülő Európa eszméjének, valamint az európai gondolkodásmód és értékek képviselete Magyarországon és külföldön. (4) Kapcsolat létesítése és együttműködés kialakítása a hasonló célokkal és eszmeiséggel rendelkező hazai és külföldi civil szervezetekkel, továbbá alapítványokkal és tudományos kutatóhelyekkel.

3. § (1) A társaság céljai megvalósítása során a politikai pártoktól függetlenül tevékenykedik. (2) A társaság céljai megvalósítása érdekében a társaság tagjai: - előadásokat, konferenciákat, vitafórumokat és más rendezvényeket szervezve foglalkoznak az Európai Unió intézményeinek felépítésével, a döntéshozatal mechanizmusaival, az európai jogrenddel, a tagállamok közötti vitás kérdések rendezésének módjával; a közös európai politikai kultúra, valamint a bővítési folyamat jelentőségével; - a magyar csatlakozás fényében értékelik az európai uniós modellt, véleményüket a médiában és szakmai folyóiratokban terjesztik; - lehetőség szerint részt vesznek a nemzetközi politikai élet kérdéseit, mindenekelőtt az Európai Unió fejlődését, illetve a jövő dilemmáit elméletileg és a gyakorlati (szak)politikák szintjén vizsgáló külföldi és magyarországi eseményeken; - kutatócsoportot létrehozva nemzetközi kapcsolatrendszert építenek ki más magyar, külföldi és uniós tudományos kutatóhelyekkel; - internetes honlapot szerkesztenek, amelyen közreadják álláspontjukat, nézeteiket; - több civil társadalmi kezdeményezéssel együttműködve a széles magyar közvélemény európai uniós ismeretszintjének növelését tűzik ki feladatul maguk elé; - bekapcsolódnak az európai civil kezdeményezések munkájába, hálózatába; - üzleti körökkel együttműködve a magyar és az uniós érdekek összehangolására törekedve gazdasági területen lobbiznak, közvetítenek; - egyetemi-főiskolai szinten oktató tevékenységet folytatva képeznek diákokat az Európai Unióval kapcsolatos tananyag elsajátítása érdekében; - különböző célcsoportok számára előadásokat, tréningeket tartanak, szakmai tanácsokat adnak és szolgáltatásokat nyújtanak; - részt vesznek az uniós tagságot szolgáló kommunikációs stratégia kidolgozásában és megvalósításában, tevékenységük során a magyarul kiadatlan európai uniós szakirodalom egy részének megjelentetését tekintik feladatuknak; - a közélet más fontos kérdéseivel is - emberi és kisebbségi jogok, fenntartható gazdasági növekedés, környezetvédelem, területfejlesztés, szólás- és sajtószabadság, kulturális identitás és globalizáció, a művészet autonómiája, a társadalmi változásokkal és a természettudományok fejlődésével összefüggő etikai és jogi problémák - behatóan foglalkoznak és ezekben a témakörökben rendezvényeket szerveznek.

A társaság működésére vonatkozó általános szabályok 3/A. § (1) A társaság az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (2) A társaság vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (3) A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A társaság tagjai 4. § (1) A társaság tagsága rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll. (2) A társaság rendes tagja lehet az a természetes személy, akit a társaság elnöksége a tagok sorába felvesz feltéve, hogy: a) kitölti az írásbeli belépési nyilatkozatot, b) a belépési nyilatkozathoz csatolja két tag ajánlását, c) a társaság alapszabályát elfogadja, beleértve a társaság célját és az egyesület tagjait terhelő kötelezettségeket. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát, annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A társaság rendes tagjának jogai: a) részt vehet és szavazhat a közgyűlésen; b) a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet; c) a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat, észrevételeket tehet; d) részt vehet a társaság tevékenységében, rendezvényein, és jogosult igénybe venni a társaságnak a tagok részére biztosított szolgáltatásait; e) az Alapszabályban foglaltak szerint választhat és választható a társaság elnökségében és felügyelő bizottságában. A társaság rendes tagjának kötelezettségei: a) köteles tagdíjat fizetni, b) köteles betartani az Alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és az elnökség határozatait; c) köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek és nem veszélyeztetheti a társaság céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

(4) Pártoló tag lehet, akit az elnökség a pártoló tagok sorába felvesz, és aki a társaság tevékenységét vagyoni hozzájárulással segíti. A pártoló tag kizárólag vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület tevékenységében, szavazati joggal nem rendelkezik, egyesületi tisztségre nem választhat és nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.

(5) Tiszteletbeli tag lehet, akit a társaság elnöksége erre felkér és a közgyűlés ezt megszavazza. A tiszteletbeli tag kizárólag vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület tevékenységében, szavazati joggal nem rendelkezik, egyesületi tisztségre nem választhat és nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.

Tiszteletbeli tag a társaság céljait elfogadó és az egységes Európa gondolatához kiemelkedően hozzájáruló, társadalmilag elismert személyiség lehet.

(6) A tagsági viszony megszűnik: a) a kilépés írásbeli bejelentésével, b) a rendes tagok esetében a tagdíj befizetésének két éven keresztüli elmulasztása esetén, amennyiben a hátralék befizetésére történő második írásbeli, igazolható felszólítás 30 napon túl eredménytelen, az elnökség a tag felmondásáról szóló határozatával, amelyet az elnökségnek írásban, igazolható módon közölnie kell a taggal. Az írásbeli felszólításnak a mulasztás jogkövetkezményeire is figyelmeztetnie kell az érintett tagot, és a felmondási határozatot igazolható módon kell közölni az érintett taggal, c) a tag halálával, d) az Alapszabály súlyos megsértése esetén (kivéve a 4.§ (6) b) pontjában foglalt eseteket) a közgyűlés általi kizárással.

(7) A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A tagot halála esetén a tagnyilvántartásból törölni kell.

(8) Az Alapszabály súlyos megsértésének tekintendő az Alapszabály céljaiban meghatározottakkal ellentétes ismételt magatartás, tevékenység, megnyilvánulás, különösen a társaság európai szellemiségével szembeni durva és nyilvános támadás, az emberi jogok tiszteletének és a társadalmi tolerancia elveinek ellentmondó vélemény hangoztatása, illetve olyan magatartás tanúsítása, amelyért a tagot jogerősen elítélik.

(9) Ha a taggal szemben kizárásra okot adó körülmény merül fel, az elnökség igazolható módon írásban közli a taggal az okot és felszólítja a kizárásra okot adó körülmény megszüntetésére. A kizárásról döntő közgyűlésen lehetőséget kell biztosítani a tag meghallgatására, a meghallgatás lehetőségéről a tagot a kizárásra okot adó körülményről szóló írásbeli elnökségi közlésben értesíteni kell. Amennyiben a tag írásban közli, hogy a meghallgatás lehetőségével nem kíván élni, vagy az írásbeli közlésre a kézbesítéstől számított 30 napon belül nem válaszol, a kizárásról a közgyűlés a tag meghallgatása nélkül is dönthet. Amennyiben a közgyűlés a tag kizárásáról dönt, az írásba foglalt közgyűlési határozatot indokolással, az Alapszabály 5.§ (10) pontjában meghatározott jogorvoslati lehetőség ismertetésével igazolható módon kell a taggal közölni. A kizárási határozatnak – a jogorvoslati tájékoztatás és a döntés tartalma mellett – tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait is. Ezt az eljárást a 4. § (6) b) pontjában foglalt esetekben is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy közgyűlés, illetve közgyűlési határozat helyett elnökségi ülést, illetve elnökségi határozatot kell érteni.

A társaság szervezete és működése 5. § (1) A társaság vezető szervei: a közgyűlés és az elnökség A társaság döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a társaság rendes tagjaiból áll. (2) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A közgyűlés ülései nyilvánosak. Szavazati joggal a társaság rendes tagjai rendelkeznek, a közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. (3) Tisztújító közgyűlést a társaság kétévente tart. (4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása; b) az éves beszámoló – ezen belül az elnökség az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; c) az egyesület éves költségvetésének az elfogadása; d) a társaság más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről szóló döntés; e) a tag kizárásáról szóló döntés (kivéve a 4.§ (6) b) pontjában foglalt eseteket); f) az elnökség, az elnökség elnökének és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazása; g)a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása; h) a vezető tisztségviselő felett a munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; j) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; k) végelszámoló kijelölése. Az éves beszámolót az elnökség készíti el és a felügyelő bizottság ellenőrzi. Az éves beszámolót a felügyelő bizottság jelentésével együtt a közgyűlésre szóló meghívóhoz csatolva kell a tagoknak kézbesíteni. A közgyűlés a felügyelő bizottság jelentésének ismeretében dönt az éves beszámoló elfogadásáról.

(5) A közgyűlést az elnökség javaslatára, illetve min. 10 tag írásos kérésére az elnök igazolható módon írásban, vagy elektronikus úton legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kézbesített meghívóval hívja össze. A közgyűlési meghívó tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a)az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; vagy b)az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c)az egyesület céljainak elérése veszélybe került; d) az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és cél megjelölésével kéri. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(6) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül egy óra elteltével, azonos napirenddel megtartható, amennyiben a tagokat az eredeti meghívóban figyelmeztették a távolmaradás következményeire. A szavazati jogot a természetes személy rendes tagok csak személyesen gyakorolhatják. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(7) A közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerűszótöbbségével, nyílt szavazással határoz. A közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnökség és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásáról. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni. A társaság Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges; a társaság céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(8) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg, kivéve azokban a kérdésekben, amelyekben az Alapszabály titkos szavazást ír elő. Titkos szavazás esetén szavazatszedőt választ a közgyűlés. A közgyűlés döntéseit határozatba foglalja.

(9) A közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a közgyűlés határozatképességének megállapítását követően a jelen lévő rendes tagok közül egyszerű szótöbbséggel levezető elnököt kell választani. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyvvezető vezet. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a alevezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A közgyűlési tisztségviselőket – jegyzőkönyvvezetőt, jegyzőkönyv hitelesítőt, szavazatszámlálót – a határozatképesség megállapítása után a közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel a jelen lévő tagok közül. A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a közgyűlés előtt. A közgyűlés határozatairól az elnökség nyilvántartást vezet, amelyből a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A közgyűlés határozatait az elnökség ajánlott, tértivevényes postai küldeményben, vagy kézbesítési és olvasási visszaigazolással rendelkező e-mailben közli az érintettekkel, illetve közzéteszi a honlapján.

(10) A közgyűlés, az elnökség, illetve a felügyelő bizottság törvénysértő határozatát bármely tag, - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja.

6. § (1) A társaság ügyvezető szerve a négytagú elnökség. (2) Az elnökséget a közgyűlés tagjai sorából titkos szavazással választja, megbízatásuk két évig, illetve a következő tisztújító közgyűlésig tart. Nem lehet az elnökség elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója; b) bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; c) közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). d) e foglalkozástól jogerősen ellett tiltva. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(3) Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök és a három (3) alelnök. A társaság törvényes képviseletét az elnök (a továbbiakban: Elnök) látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. Az elnökségi tagság megszűnik: a) a tisztségről való lemondással; b) visszahívással; c) a határozott idő lejártával; d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az elnökségi tag a kilépést az elnökség ülésén köteles bejelenteni, a bejelentést jegyzőkönyvben rögzíteni kell, vagy írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökkel. Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan választott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

(4) Az elnökség határozatképes, ha valamennyi tag jelen van. Az elnökség valamennyi hatáskörébe tartozó kérdésben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség a döntéseit határozatba foglalja.

(5) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer bármelyik elnökségi tag kezdeményezésére az Elnök hívja össze. Az Elnök az elnökség tagjait az ülés tervezett időpontját legalább 3 nappal megelőzően a napirend közlésével elektronikus úton hívja össze. Ezzel egyidejűleg az elnökségi ülés tervezett időpontjáról és napirendjéről a tagságot elektronikus úton értesíti. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi ülésen az Elnök ismerteti a napirendet. A napirenden nem szereplő kérdés akkor tárgyalható, ha az elnökség valamennyi tagja egyhangúan hozzájárult. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(6) Az elnökség üléseiről rövid írásos jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és az elnökség további két tagja aláír. A jegyzőkönyvet az egyes elnökségi üléseken az erre felkért elnökségi tag vezeti. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökség döntéseinek a tartalmát, időpontját, és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az elnökség határozatairól az elnökség nyilvántartást vezet, amelyből az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Az elnökség határozatait az elnökség igazolható módon írásban (postán vagy e-mailben) közli a tagsággal, és az érintettekkel, illetve közzéteszi a társaság honlapján. Az elnökség üléséről készült jegyzőkönyv és a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratok (közgyűlésről készült jegyzőkönyv, közhasznúsági jelentés, közgyűlés és elnökség határozatairól vezetett nyilvántartás, stb.) a társaság székhelyén kerülnek megőrzésre, azokba bárki betekintést nyerhet, az Elnökkel való előzetes időpont egyeztetés után. A nyilvánosság a társaság működésétől, szolgáltatási igénybevétele módjáról, beszámolóiról az Interneten keresztül a társaság http://www.europatarsasag.hu című honlapjáról értesülhet.

(7) Az elnökség feladatai közé tartozik többek között: a) mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe; b) javaslattétel a tagdíj mértékére; c) két közgyűlés közti időszakban rendszeresen tájékoztassa a tagokat a társaságot érintő eseményekről, az elnökség tevékenységéről, továbbá kikérje a tagok véleményét beérkezett belépési nyilatkozatok megítéléséről és tájékoztassa a tagságot az elnökségi döntés alapján felvett új tagokról. Az Elnök feladatai közé tartozik többek között: a) a társaság képviselete; b) a társaság pénzeszközeinek a kezelése; c) a társaság iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése; d) vezeti a társaság tagnyilvántartását; e) vezeti a határozatok tárát, vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseket elfogadott határozatok pontos szövegét; f) az éves beszámoló és a társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentés elkészítése. Az Elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök helyettesítik. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja. Az Elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig a társaság érdekeivel összhangban.

7. § Az elnökség tanácsadó testületet kérhet fel a társaság tevékenységének segítésére. 7/A. § (1) A társaság működését és gazdálkodását a háromtagú felügyelő bizottság ellenőrzi. (2) A felügyelő bizottságot a közgyűlés tagjai sorából titkos szavazással választja, megbízatásuk két évig, illetve a következő tisztújító közgyűlésig tart. (3) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) az elnökség elnöke vagy tagja; b) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik; c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társaság tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást; d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; f) aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). g) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelő bizottságának tagja nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelő bizottságának tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (4) A felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más egyesületnél is betölt. (5) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. (6) A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökség elnökétől vagy tagjaitól jelentést, a társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (7) A felügyelő bizottság tagja a társaság vezető szervének az ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály így rendelkezik, vagy ha összehívását a felügyelő bizottság kezdeményezte. (8) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) az Elnök vagy az elnökség tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára, az indítvány megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (9) A felügyelő bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, amikor az éves beszámoló ellenőrzésének eredményéről döntenek. Az elnökség az éves beszámoló elfogadásáról szóló közgyűlés előtt legalább 30 nappal megküldi az éves beszámoló tervezetét és az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat és bizonylatokat a felügyelő bizottságnak. A felügyelő bizottság megvizsgálja az éves beszámoló tervezetét, szükség szerint konzultál az elnökséggel és a társaság könyvelőjével. A felügyelő bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább két tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, az egyet nem értő tagnak joga van különvéleményét a felügyelő bizottság határozatába foglaltatni. A felügyelő bizottság határozatairól nyilvántartást vezet, amelyből a felügyelő bizottság döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők személye megállapítható. A felügyelő bizottság határozatát megküldi az elnökségnek.

A társaság gazdálkodása 8.§ (1) A társaság a tagok által fizetett tagdíjból, a pártoló tagok hozzájárulásaiból és egyéb forrásokból (pl. támogatások) gazdálkodik. A társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A társaság tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíjat legkésőbb minden év március 31-ig napjáig kell egy összegben, a társaság házipénztárába vagy az társaság bankszámlájára történőátutalás útján megfizetni. Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles a társaság házipénztárába vagy a társaság bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. (3) A társaság - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása értekében - másodlagosan gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(4) A bankszámla felett az Elnök és az elnökségi tagok önállóan rendelkeznek. Záró rendelkezések 9. § Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyéb, egyesületekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 10. § A jelen 2016. május 16-án elfogadott Alapszabály az egyesület a 2000. május 24-én megtartott alakuló taggyűlésén elfogadott és a 2001. január 26-i, 2003. április 12-i, 2003. július 7-i taggyűlésén módosított Alapszabálya helyébe lépett 2016. január 3-i Alapszabályának a módosítása. Budapest, 2016. május 16.