Magyarországnak szüksége van civil szervezetekre

A Magyarországi Európa Társaság a kezdeményezők között írta alá a civil szervezeteket ért magyar kormányzati fenyegetéssel szembeni közös tiltakozó nyilatkozatot 2017. március 21-én.

Csatlakozó szervezetek


Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk

A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit. 

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.

Magyarországnak szüksége van civilekre

Az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. Egy 2017. március 14-én tartott sajtótájékoztatóból úgy tudjuk, hogy a Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal. Egyes politikusok azonban odáig mentek, hogy egyes civil szervezetek „eltakarításának” lehetőségét is felvetették, míg mások idegen ügynököknek nevezték őket. 

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel  és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját. 

A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak, és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.

A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek.  Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetőek. 

Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a “nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.

Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz. 

A Magyarországi Európa Társaság nyilatkozata Fidel Castro megítéléséről

A Magyarországi Európa Társaság (MET) felháborodással és aggodalommal értesült arról, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó annak nevezni a napokban elhunyt Fidel Castrót, ami pedig volt: diktátornak. Felháborítónak tartjuk, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök csupán "az elmúlt század egyik történelmi jelentőségű alakjának" nevezte a kubai vezetőt, akire "sokan hősként tekintenek", és akinek az örökségét majd "a történelem fogja megítélni." Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője pedig azt írta: Castro "elszánt ember volt és történelmi alak."

Meggyőződésünk, hogy nincs szükség a történelem ítéletére várni. Már ma is tudjuk, hogy 1959-es hatalomátvétele óta Fidel Castro és kommunista egypártrendszere több tízezer ember meggyilkolásáért felel. A politikai ellenzék tagjai mellett civil aktivisták, keresztények és melegek ezreit vetették börtönbe és kényszermunkatáborokba, megszüntették a legelemibb szabadságjogokat, így a szólás- és véleményszabadság, a gyülekezés jogát. Az emberi jogok helyzete a mai napig súlyos Kubában: ellenzéki források szerint csak idén hatezer embert vettek őrizetbe politikai okokból. Meggyőződésünk, hogy még Castro halála sem lehet ok a kubai kommunista rendszer bűneinek elhallgatására, relativizálására. Ez ugyanis a mi térségünk történelmét is megtagadja, a kommunista rendszer sok millió kelet-európai áldozatát is megalázza.

Aggodalmunk pedig annak szól, hogy a Fidel Castróval kapcsolatos állásfoglalás nagyon szerencsétlen egy olyan időpontban, amikor a Bizottságnak fontos feladata lenne fellépni a liberális demokrácia alapértékeit megkérdőjelező, a fékek és ellensúlyok rendszerét leépítő tagállamokkal szemben (Magyarország, Lengyelország). A Bizottság elnöke politikai felelősséggel tartozik közös értékeink, az európai emberi jogok védelmében, így nem engedheti meg magának a fenti tónusban tett megnyilatkozásokat. A létező vagy készülő diktatúrákkal szembeni egyértelmű fellépés nélkül az Európai Unió elveszítheti hitelességét, amikor az emberi jogok és a demokrácia értékei mellett áll ki a világban.

A MET ezért sokkal inkább Cecilia Malmström külkereskedelmi biztossal ért egyet, aki leszögezte: Fidel Castro diktátor volt, aki ötven éven át elnyomta a népét, és furcsállta, hogy milyen sokan megemlékeznek róla. 

Reméljük, hogy Kuba - békés és sikeres rendszerváltás révén - hamarosan csatlakozik a demokratikus államok közösségéhez.


2016. december 2.

Érvénytelenítsd a népszavazást!

Magyar civil szervezetek, köztük a Magyarországi Európa Társaság, közös nyilatkozatban ítélték el 2016. szeptember 14-én a kormány által kiírt menekültellenes népszavazást. Az állampolgároknak azt tanácsolják, hogy bojkottálják a referendumot vagy adjanak le érvénytelen szavazatot.


cover logoknelkul baratsafosabb


Ez a mi országunk: érvénytelenítsd a népszavazást!

Mi, civil szervezetek és az országért felelősséget érző magyar állampolgárok egy olyan országban hiszünk, ahol az emberség, a szolidaritás és egymás tisztelete mentén intézzük közös ügyeinket. Azt látjuk, hogy a kormány veszélyezteti értékeinket, ezért felemeljük szavunkat az október másodikára kiírt népszavazás, és az azt beharangozó gyűlöletkampány ellen.

Úgy döntöttünk, hogy kampányt indítunk a népszavazás érvénytelenítéséért, mert nem viszi előre közös ügyeinket, értelmetlen és embertelen is. 

Szolidaritás a lengyel tiltakozókkal

A Magyarországi Európa Társaság nyilatkozata
A nyilatkozat lengyelül itt olvasható.

 
A Magyarországi Európa Társaság támogat minden lengyel polgárt, aki tiltakozik a varsói kormány legutóbbi demokrácia-korlátozó intézkedései ellen.

A Jog és Igazságosság Párt (PIS) által vezetett kormány a saját uralma alá igyekszik hajtani az alkotmánybíróságot és a közmédiát. Mindez súlyos aggodalomra ad okot.

A PIS érvényteleníteni próbálja az előző parlament által jelölt öt alkotmánybíró mandátumát – nemcsak azt a két személyét, akiknek a jelölése vitatható módon történt, hanem azét a háromét is, akiket teljesen törvényesen választottak meg -, a testületet pedig saját jelöltjeivel kívánja feltölteni. Ráadásul oly módon változtatják az alkotmánybíróság működési szabályait, hogy gyakorlatilag megfosztják azt a kormány alkotmányos ellenőrzésére szolgáló eszközöktől.

A közmédia vezetőit viharos gyorsasággal váltották le, közvetlen kormányzati irányítás alá helyezve az intézményt. A PIS arra hivatkozik, hogy csupán független médiát akar létrehozni, ám mivel – cinikus módon – a párt kommunikációs tanácsadóját tették meg a köztévé vezetőjének, napnál világosabb, hogy a párt a közmédia teljes bekebelezésére tör.

Humanizmus és a menekültek

Magyar civil szervezetek, köztük a Magyarországi Európa Társaság, közös nyilatkozatban kérték 2015. szeptember 8-án a magyar kormányt a menekültekkel szemben az emberiességi szempontok érvényesítésére és tiszteletüket fejezték ki az önkénteseknek a munkájukért.

Budapest, 2015. szeptember 8. – A szemünk előtt zajló menekültválság ma Magyarországon olyan kritikus helyzetet teremt, amelyben kötelességünknek érezzük megszólalni. Alulírottak arra kérjük a magyar kormányt, hogy az alapvető emberiességnek megfelelően kezelje a menekültügy kapcsán kialakult humanitárius válsághelyzetet, és a menekültek kriminalizálása helyett nyújtson valódi segítséget.

Nem tagadjuk, hogy az európai menekültügyi rendszer komoly válságon megy át ezekben a napokban, és a megoldás kulcsa nem csak a magyar kormány kezében van. Ez viszont nem ad felmentést az alól, hogy a menekültek nehéz helyzetét enyhíteni próbáljuk. Ez nem menekültügyi vagy idegenrendészeti kérdés, hanem az emberiesség minimuma. Segíteni annak, aki segítségre szorul, és mindent megtenni, amire lehetőségünk van – ez minden ember és kormány erkölcsi felelőssége.

Mégis, a kormány tehetetlensége vagy szándékos tétlensége miatt krízishelyzet alakult ki Budapest utcáin, terein, majd most többek között Röszkénél is. A helyzet kezelése hónapok óta azokon a civil csoportokon és magánembereken múlik, akik szabadidejüket, munkájukat, tudásukat, pénzüket áldozzák arra, hogy szükségben levő embertársaiknak segítsenek. Tiszteletünket és szolidaritásunkat fejezzük ki azokkal a formális és informális civil közösségekkel, akik elképesztő elszántsággal és kitartással teszik meg azt, ami az állami intézményrendszer feladata lenne: emberséges körülményeket biztosítani a rászorulóknak.

A Röszkén kialakult helyzetet a nemzetközi és a hazai szakmai szervezetek bevonásával az államnak kell megoldania. Kérjük Magyarország kormányát, hogy cselekedjen úgy, ahogy az egy krízisben elvárható: humánusan, tisztességesen, és az emberi jogokat tiszteletben tartva. A menekültek kriminalizálása helyett koncentráljon sérelmeik és szenvedéseik enyhítésére.

A Magyarországi Európa Társaság nyilatkozata a magyar kormány döntéséről, hogy kerítést emel a szerbiai határ mentén

"Senkinek sem áll szándékában falat építeni", nyilatkozta Walter Ulbricht, az NDK vezetője 1961 nyarán Kelet-Berlinben; ingerült szavai ellenére a kőművesek két hónap múlva nekiálltak a munkálatoknak. Most magyar kormánypárti politikusok jelentették ki, hogy nem lesz kerítés a déli határon a menekültek megállítására - 2015. június 17-én a kormány mégis egy négy méter magas határzár felhúzásáról döntött.

A Magyarországi Európa Társaság mélységesen elítéli a szögesdrót-kerítés felállításáról szóló határozatot. 

Felháborítónak tartjuk, hogy miközben az elmúlt idők egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája történt a Földközi-tengeren és a Közel-Keleten háborús konfliktusok következtében milliók kényszerültek otthonuk elhagyására, a magyar kormány figyelmen kívül hagyja Európa és a világ számos vallási és világi vezetőinek nemzetközi szolidaritásra felhívó szavait.

Felháborítónak tartjuk azt is, hogy bár az Európai Bizottság 2014 decemberében 1,21 millió euró sürgősségi támogatást ítélt meg a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból Magyarország számára annak érdekében, hogy a menedékkérők fogadására rendelkezésre álló igazgatási és humán erőforrásait megerősíthesse, a kormány ehelyett - a magyar adófizetők pénzén - kerítést épít. 

Követeljük, hogy a kormány 

- azonnali hatállyal fejezze be a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltő kampányt, vonja vissza az előítéleteket tápláló óriásplakátokat és állítsa le a menekültproblémát a terrorizmussal összekapcsoló "nemzeti konzultációt";

- amennyiben valóban a Magyarországra érkező menekültekhez kíván szólni, azt a számukra létrehozott létesítményekben, megfelelő tisztelettel (magázódva) tegye és lehetőleg a saját nyelvükön;

- tartsa magát a 2013-ban elfogadott saját migrációs stratégiájának elveihez; 

- ne akadályozza meg a kerítés felépítésével, hogy menekültügyi kérelmet lehessen benyújtani Magyarországon, amivel nemzetközi szerződéseket sértene;

- nyújtson valós számokon és tényeken alapuló tájékoztatást az európai migrációs hullámról és az európai intézmények tervezett lépéseiről;

- európai uniós tagállamként egyeztessen a többi tagállammal, valamint a környező országokkal, mivel a migráció kérdésének hatékony megoldása csak összehangoltan lehetséges;

- tartózkodjon az egyoldalú lépésektől, különös tekintettel az Európai Tanács közelgő ülésére, amelyen a közös migrációs stratégia kialakítása a cél.

Az a Magyarország, ahonnan 1956-ban kétszázezer menekültet fogadtak be a nyugati országok, az a Magyarország, amely élen járt a vasfüggöny lebontásában, ha hű akar maradni a szabadság eszméjéhez, nem emelhet falat a határain.


Budapest, 2015. június 19.